Mivel az utóbbi időben a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház szemészeti osztályán történt fertőzések és azok következményei nagy figyelmet kaptak, a kórházakban előforduló belső, úgynevezett nozokomiális fertőzésekről szóló beszélgetésnek már az elején kihangsúlyozta Tar Gyöngyi, hogy ez az eset nem sorolandó a belső, kórházi jellegű fertőzések közé. A csíkszeredai kórház szemészeti osztályára minden jel szerint kintről került be a baktérium, erre utal az is, hogy nem volt multirezisztens, azaz nem volt ellenálló különböző antibiotikumokra – mondta a Hargita Megyei Népegészségügyi Igazgatóság vezetője.
Időnként előfordulnak belső fertőzések a Hargita megyei kórházakban is, ezeket a kórházak kötelesek jelenteni az egészségügyi szakhatóságnak, sőt,
rendszeresen kell ellenőrzéseket végezzenek – például különböző felületekről történő mintavétellel –, hogy megelőzzék a belső fertőzéseket.
Hargita megye e téren nem áll rosszul országos viszonylatban, de Romániában sem olyan rossz a helyzet, mint amilyennek az ilyen esetekről szóló sajtóhírek alapján tűnhet, tehát nyugaton is történnek belső fertőzések a kórházakban, csak ott másképp kezelik ezeket az eseteket – magyarázta Tar Gyöngyi. Romániában a belső fertőzések felbukkanásának a kivizsgálásában lehetnek hiányosságok.
Elsősorban ez hiányzik nálunk. A sietség, a túlterheltség, a fásultság, akár a kiégettség oda vezet, hogy ezek az esetek egyszerű számok maradnak, nem foglalkozik velük senki úgy, ahogy valójában kellene: tehát hogy igenis megvizsgáljuk, hogy hol történt a hiba, mi az oka annak, hogy megjelenhetett, még akkor is, ha nem lett belőle megbetegedés” – fogalmazott a megyei egészségügyi igazgatóság vezetője.
Ez az ok lehet a hosszú köröm, ami alatt kosz lehet, a nem megfelelő kézmosás, az, hogy valaki nem cserél cipőt, amikor átmegy a potenciálisan fertőző környezetből a steril környezetbe, ha akár csak ideiglenesen is a padlóra raknak olyan fogyóeszközöket, amelyeket nem szabadna.
„Vagy nem cserél törlőrongyot a takarítónő. Ez is felháborító, amit látnak azok, akik valaha jártak nyugaton kórházban, ahol színkódos törlőrongyok vannak – tehát még véletlenül sem törölik ugyanazzal a ronggyal a vécékagylót, amivel a kórteremben lévő étkező- vagy gyógyszeres asztalt” – sorolta a rizikótényezőket Tar Gyöngyi.
A belső fertőzések felderítését önálló részlegek végzik a kórházakban, ezeknek az a feladata, hogy periodikus vizsgálatokat végezzenek.
– mondta Tar Gyöngyi.
A megyében működő kórházak által az egészségügyi szakhatóságnak küldött jelentések szerint
évente általában 200–300 belső fertőzésre derül fény Hargita megyében.
Ezek azonban többségükben a kórokozók megtalálására vonatkoznak, nem a betegek megfertőződésére, tehát nagyobbrészt olyan esetek, amikor különböző felületekről vett mintákban észlelik a kórokozókat.
Az elmúlt öt évben közel 1300 ilyen eset volt a megyében: tavaly 292, 2020-ban 170, 2019-ben 372, 2018-ban 225, 2017-ben pedig 221.
Az adatok a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház, a Székelyudvarhelyi Városi Kórház, a Gyergyószentmiklósi Városi Kórház, a Maroshévízi Városi Kórház és a Tölgyesi Pszichiátriai Kórház jelentéseinek összesítéséből származnak.
Az elmúlt két évben főként a koronavírussal összefüggő kórházi fertőzések történtek a megyében, tehát
többnyire a koronavírus terjedt belső fertőzésként, de ez a betegeket inkább csak a kezdeti időszakban érintette, később jellemzően a személyzet egymást fertőzte meg azokban a pihenőhelyiségekben, ahol nem kellett viseljék a maszkot.
Az általánosabb, egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések közül a Clostridium perfringens fordul elő leggyakrabban a kórházakban, ami hasmenéssel, kiszáradással járó tipikus kórházi fertőzés, amit egy multirezistens, kórházakban élő baktérium okoz, ami a legyengült immunrendszerű betegek szervezetét támadja meg és elég nehéz őket kikezelni belőle, mert általában sok, széles spektrumú antibiotikumra ellenálló.
A szakirodalom szerint akár halálos kimenetellel is járhat a fertőzés, történt is ilyen, de nem a megyében
– mondta Tar Gyöngyi, megjegyezve, ilyen esetben általában nem a fertőzés az egyedülálló oka a halálnak.
A Clostridium-fertőzés leggyakrabban más kórházakból kerül be a megyébe, legtöbbször Marosvásárhelyen kezelt betegek hozzák magukkal, amikor visszakerülnek valamelyik Hargita megyei kórházba. „Minél nagyobb egy kórház és minél bonyolultabb technikával végez beavatkozásokat, annál valószínűbb a megjelenése.
– közölte a megyei egészségügyi igazgatóság vezetője.
A Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház szemészeti osztályán történt fertőzéseket illetően a megyei egészségügyi szakhatóság vezetője elmondta,
szemműtétek közben máshol is viszonylag gyakran előfordulnak fertőzések – leggyakrabban éppen a szürkehályog-műtétek közben –, és a szem e tekintetben azért is kényes pontja a testnek, mert nincs saját immunrendszere, így fokozottan kitett a fertőzésveszélynek.
Hasonló eset egyébként pár évvel ezelőtt történt már a megyében, akkor egy másik kórházban fertőződött meg több beteg, és volt olyan, aki emiatt elveszítette a szemét.
Az érintett kórház nem is jelentette az esetet, a megyei egészségügyi szakhatóságnál csak akkor értesültek a fertőzésekről – hónapokkal a történtek után –, amikor a betegek műhibaeljárást kezdeményeztek.
Később azonban elálltak ettől, vélhetően az eljáráson kívüli megegyezés miatt.
Ilyen esetben – ha a betegnek kártérítési igénye van – két párhuzamos eljárás indul.
Az egyik bizottság, amely az egészségügyi igazgatóság, az egészségbiztosítási pénztár, az orvoskollégium és az asszisztensek rendjének a képviselőiből áll, azt vizsgálja, hogy terhel-e valakit anyagi felelősség műhiba miatt.
Ez inkább egy kármegállapítási bizottság. Műhiba esetén a praxisjogot viszont az orvoskollégium vizsgálja felül a jogi szimmetria elve alapján, hiszen a kollégium adja meg a jogot, így indokolt esetben az is vonhatja vissza. Sok érintett páciens nem is tud róla, hogy mindkét eljárást külön kell kezdeményezni – magyarázta Tar Gyöngyi, aki helyteleníti az eljárások szétválasztását.
– vélekedett a megyei egészségügyi szakhatóság vezetője. Egyébként, mivel mindkét eljárást külön kell kezdeményezni és erről általában nem tudnak a páciensek,
rendszerint a második, azaz a praxisjogra vonatkozó eljárás kezdeményezéséig el sem jutnak az ilyen ügyek.
Az egészségügyi ellátással kapcsolatos fertőzés – éppen az említett Clostridium baktériumtörzsbe tartozó kórokozó által okozott megbetegedés – megtapasztalására vonatkozóan olvasói panaszt is kapott lapunk.
A műtét sikerült, a beteg azonban majdnem belehalt – valahogy így lehetne összefoglalni egy csíki középkorú hölgy esetét, akin néhány évvel ezelőtt a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház nőgyógyászati osztályán rutinműtétet (mióma eltávolítását) hajtottak végre.
„A műtét rendben lezajlott, két nap múlva haza is engedtek, ám folyamatosan levertnek, fáradtnak éreztem magam. Ráadásul nagyon komoly és folytonos hasmenésem volt” – meséli a neve elhallgatást kérő hölgy, aki mindössze két hét leforgása alatt nagyon rossz állapotba került.
„Magánemberként felkerestem a fertőzőosztály szakorvosát, aki a tüneteim alapján azonnal befektetett a somlyói részlegre, majd a vizsgálatai viszonylag hamar kimutatták a Clostridium difficile nevű baktériumot a szervezetemben.
– emlékezett vissza. Érdeklődésünkre jelezte, tudomása szerint nem csak őt fertőzte meg ez a baktérium, ám arról nincs tudomása, hogy a kórház tett volna valamit azért, hogy a fertőzést felszámolja.
Egyébként az említett Clostridium difficile nevű baktériummal való találkozás különösen kórházi körülmények között valóban nagyon veszélyes. A hazipatika.com szakportál szerint a rizikó akkor magasabb, ha az érintettnek sérült a normál bélflórája vagy gyenge az immunreakciója.
A kórokozó olyan álhártyás vastagbélgyulladást (álhártyás colitist) okoz, amely komoly hasmenéssel jár; beteg és gyenge emberekre nézve különösen nagy veszélye van.
Az amerikai adatok szerint a kórházi Clostridium difficile-fertőzések akár 15 százaléka is a beteg halálával végződhet.