Összesítette a tavalyi betegszabadságok adatait a Hargita Megyei Egészségbiztosítási Pénztár: a legszembetűnőbb különbség az egy évvel korábbi statisztikához képest az, hogy a felére csökkent az intézmény által a természetes személyek (magánszemélyek) számára kifizetett betegnapok száma.
2024-ben 4204 betegnapra fizetett táppénzt a megyei egészségbiztosítási pénztár természetes személyeknek, miközben 2023-ban ez a szám még 9210 volt.
Múlt évben a betegszabadságok nagy száma miatt az egészségügyi miniszter kérésére országszerte minden megyében ellenőrizték a legtöbb betegszabadságot felíró orvosokat, ám a természetes személyek számára kifizetett betegnapok 55 százalékos csökkenése nem áll semmilyen összefüggésben az említett ellenőrzéssel – tudtuk meg az okokról érdeklődve Duda Tihamértől, a Hargita Megyei Egészségbiztosítási Pénztár vezérigazgatójától. A szóban forgó természetes személyek lényegében egyéni vállalkozók, akik az egészségbiztosítási pénztárral megkötött szerződés alapján jogosultak betegszabadságra és táppénzre. Ők korábban
1-től 12 minimálbérig terjedő összegre köthettek szerződést, az összeg 1 százalékát fizetve egészségbiztosításként, így 6 hónap hozzájárulás-fizetés után jogosulttá váltak a fizetett betegszabadságra.
A hozzájárulás értékének a növelése vonzó lehetőség volt a várandós nők számára, hiszen ha – a jelenlegi értékekkel számolva – 12 minimálbérrel megegyező összegre kötöttek szerződést, ami mintegy 50 000 lejt jelent, havonta 500 lejt fizettek egészségbiztosítási hozzájárulásként 6 hónapig, de cserébe
havonta több mint 40 000 lejt – a 12 minimálbér 85 százalékát – kaphattak táppénzként a 126 napos szülési szabadság ideje alatt.
Ők lényegében éltek a törvény adta lehetőséggel, de azóta ez a kiskapu bezárult: lecsökkentették a választható összeg felső határát, ma már csak 1-től 3 minimálbérig terjedő összegre köthető szerződés, ez pedig már nem annyira vonzó az érintettek számára, mint a korábbi, ez az oka annak, hogy lecsökkent a természetes személyek számára elszámolt betegnapok száma – magyarázta el a jelenség okát Duda Tihamér.
Az adatok is azt tükrözik, hogy nem voltak túlkapások
A Hargita Megyei Egészségbiztosítási Pénztár adatai szerint tavaly 72 360 beteglapot számolt el az intézmény, ami valamivel kevesebb a 2023-as 75 874-nél. A 2024-es beteglapok összesen 400 643 nap,
a jogi személyek, tehát a munkaadók számára elszámolt betegszabadságot tartalmaztak, ami szinte megegyezik az azt megelőző évben összesített betegnapok számával (403 896).
Ez egyben azt is tükrözi, hogy a tavalyi ellenőrzések előtt nem voltak nagy túlkapások a megyében a betegszabadságok felírásában, hiszen az ellenőrzéseket követően nem változtak az adatok.
„Meggyőződésből mondom, hogy a szolgáltatók azért ezt korrekt módon kezelik, és ezért nem is várható, hogy egyik napról a másikra megváltoznak az adatok – mert az lenne a furcsa, ha egy ellenőrzés következtében azonnal lecsökkennének a számok” – fogalmazott Duda Tihamér. Ezzel kapcsolatban azt is megjegyezte, hogy
a Hargita megyei beteglapok száma, valamint az azokra járó táppénzek összértéke egyaránt nagyjából az 1,8 százalékát teszi ki az országos értéknek, ami nem nagy.
A tavalyi 72 360 beteglap közül 60 569-et állítottak ki olyan orvosok, akik a Hargita Megyei Egészségbiztosítási Pénztárral állnak szerződéses viszonyban. A megyében kiállított beteglapoknak több mint a felét (31 594-et) a háziorvosok írták fel, 20 160-at szakorvosok, 8815-öt pedig a kórházak.
-
a legtöbb betegszabadságot – 38 391-et – megszokott betegségek miatt írták fel,
-
második helyen a szülési szabadságok állnak (4911),
-
a harmadik helyen a sürgősségi sebészeti beavatkozások miatt felírt szabadságok (3730),
-
ez követik a beteg gyermekek ápolására a szülők számára jóváhagyott betegszabadságok (1922),
-
valamint a daganatos megbetegedések miatt kiállított beteglapok (1651).
Csökkentik a cégek irányába felgyűlt elmaradást
A betegszabadságokra járó táppénzek finanszírozására elkülönített szűkös pénzkeret miatt országszerte késnek a megyei egészségbiztosítási pénztárak a táppénzek megtérítésével a munkáltatók irányába – a táppénzt ugyanis a cégek fizetik ki alkalmazottaiknak, majd visszaigénylik az összeget az egészségbiztosítási pénztártól.
Az elszámolások Hargita megyében is késnek, legutóbb a 2023. novemberére járó összegeket fizette ki a megyei egészségbiztosítási pénztár az érintett vállalkozásoknak.
E hónapban azonban felgyorsul a tartozások törlesztése – tudtuk meg az intézmény vezérigazgatójától.
„Erre az évre a költségvetési törvényben leosztott összeg (68,7 millió lej, szerk. megj.) Hargita megye esetében a tavalyelőttinek több mint a duplája, és a tavalyi 44 millióhoz is egy komoly előrelépés.
– tájékoztatott Duda Tihamér.
Kevesebb betegszabadságot írtak fel Maros megyében
Maros megyében az elmúlt két évben csökkent a betegszabadságot igénylő személyek száma. Tavaly, 2023-hoz képes 7 százalékkal, míg
2022-höz viszonyítva 15 százalékkal kevesebb betegszabadságot írtak ki a háziorvosok és szakorvosok.
A megyei egészségbiztosítási pénztár szerződésekért felelős igazgatója, Rodica Biro a sajtónak elmondta, hogy tavaly 144 496 esetben írtak ki betegszabadságot Maros megyében. Ezekből 17 000-re sürgősségi, sebészeti beavatkozás miatt volt szükség, a többi pedig általános megbetegedés volt, és ide tartoznak a terhesség alatt kiírt betegszabadságok is. Az illetékes azt is elmondta, hogy
az intézménynek egyéves elmaradása van a betegszabadságok kifizetése terén, jelenleg a tavalyi, év elejei összegeket utalják át a munkáltatóknak.
Tavaly a korábbi évek elmaradásait törlesztették, összesen 99 589 000 lejt.