Egyéb kategória

Fellendülőben a huszár hagyományőrzés Gyergyószéken

A napokban született meg az a megállapodás, amelynek értelmében Gyergyóditró önkormányzata

egy földterületet ad bérbe 25 évre a Földváry Károly Hagyományőrző Huszáregyesület részére, ahol a tervek szerint idővel egy huszárközpont létesül.

Ez azt jelenti majd, hogy nem csak alkalmilag tudnak találkozni, közösen gyakorolni a gyergyói huszárok, hanem lesz egy állandó hely, amely központja lehet az ilyen tevékenységeknek, és számos rendezvénynek, megmozdulásnak adhat teret – mondta el Ferenczi Annamária, az egyesület vezetője a Székelyhonnak.

Ez már egyértelműen mutatja, hogy

újraéled az évekig szinte teljesen megszűntnek tűnt huszár hagyományőrzés Gyergyószéken.

Toborzóval jelezték az újraindulásukat

A Földváry Károly Hagyományőrző Huszáregyesület 2023-ben ünnepelte a fennállásának 25. évfordulóját, akkor huszártoborzót szerveztek Ditróban, és tavaly februárban

megrendezték az első Székelyföldi vadászlovaglást és huszárbált.

Ennek az elmúlt hétvégén volt a második kiadása, amikor közel ötvenen űzték a rókát a Szárhegy környéki hegyeken, míg este

a Lázár-kastélyban bálon százan ünnepelték meg a sikeres vadászatot.

A Balatonfelvidéki Radetzky Huszár Egyesület elnöke és egyben a magyarországi falkavadászat mastere, Capári Róbert által vezetett vadászlovaglás során figyeltek ara, hogy minden olyan szokást, hagyományt kövessenek, amely a huszárság fénykorában a 18-19. században létezett. Annyi különbséggel, hogy

nem igazi rókára vadásztak, hanem egy rókaprémet kellett megszerezzenek a tavalyi „vadászat” győztesétől.

A bál fővédnöke Nagy István, Magyarország agrárminisztere volt, és jelen volt mások mellett Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára, a Honvédelmi Minisztérium kulturális tanácsadója Dán Bernadette, valamint Székely Tibor és Ézsiás Vencel a Magyar Huszár és Katonai Hagyományőrző Szövetség elnöke és alelnöke is. Ugyancsak jelen voltak a bálon Nagy Zoltán, gyergyószentmiklósi és Puskás Elemér gyergyóditrói polgármester is – ismertette a főszervező, rámutatva, hogy ez is jelzi,

rangja van már a gyergyói hagyományőrzők rendezvényének.

A bál egyébként teltházas, és nagyon jó hangulatú esemény volt – tette hozzá Ferenczi Annamária, köszönetet mondva a résztvevőknek, támogatóknak valamint a huszáregyesület tagjainak a helytállásukért.

Ünnepi eseményeken szoknyában, lóháton huszár egyenruhában

A Földváry Károly Hagyományőrző Huszáregyesületet három éve vezeti a ditrói származású Ferenczi Annamária, aki egy csíksomlyói lovas zarándoklat során került kapcsolatba a gyergyói huszárokkal. Ők akkor már kevesen voltak aktívak, a szervezet többféle okok miatt szétesett, és nem volt aki felvállalja az újjászervezést, ezért kérték fel őt az egyesület vezetésére.

Nőként ez még számomra is meglepő kihívás volt, és amikor láttam, hogy a régi huszárok támogatnak engem elvállaltam, hogy segítsek folytatni ezt a szép hagyományt”

– mondta el Ferenczi Annamária. Hozzátette, hogy

régen is voltak huszár nők, habár erről keveset tudnak ma az emberek.

Elnökként elvárja és magára nézve is kötelezőnek tartja az előírások betartását, így a

huszárruhát csak akkor veszi fel, ha lovon ül, a különféle rendezvényeken szoknyában képviseli az egyesületet.

Ahhoz hogy mindenki méltó módon viselhesse a huszár egyenruhát meg kellett találni azokat a forrásokat, pályázati lehetőségeket, amelyek révén egyenruhákat varrattak, és beszerezhettek más elengedhetetlen kellékeket a lovasok és lovak számára. A létszámuk gyarapodott,

jelenleg 20 huszár hagyományőrző tagja az egyesületnek.

Minden gyergyószéki megemlékező ünnepségen ott lesznek a huszárok

Március 15-höz közeledve ezekben a napokban zajlanak az egyeztetések a gyergyószéki önkormányzatok illetékeseivel, hiszen

a Földváry Károly Hagyományőrző Huszáregyesület szándéka az, hogy a nemzeti ünnepen a térség minden településén ott lehessenek a tiszteletadáson.

A továbbiakra nézve is számos más terve van az egyesületnek.

Kötelező a tagok számára, huszárakadémiákon és hasonló képzéseken részt venni, ahol a lovaglásban de például szablyaforgatásban is fejleszthetik a meglévő tudásukat.

Jövőre pedig házigazdái, szervezői szeretnének lenni az Erdélyi Vándor Huszárakadémiának. Ennek részeként például a Pricske-tetőn létezett határállomáshoz lovagolnak, és egy emlékhelyet is létrehoznának a valamikori határnál.