A Mindenki mindenkiért nevet viselő, huszonhat hónapos projekt 2021 januárjában rajtolt, és összetett célja, hogy szociális, gyógy-, nevelési és foglalkoztatási tevékenységekkel támogassa az alacsonyabb jövedelmű családok gyermekeit, hogy iskolában maradhassanak, a szakképesítés nélküli felnőtteket pedig abban, hogy kompetenciaigazolást szerezhessenek és munkába állhassanak. Szerdai látogatásunk során éppen három gyermekcsoport számára tartottak kézműves foglalkozásokat a megújult fejlesztőközpontban.
A Budvár-negyedben működő szociális központban a Gyulafehérvári Caritas kilenc éve végez oktatási és felzárkóztatási tevékenységet,
az oda járó gyerekeken keresztül ismerték meg a szülőket és a közösséget, e kapcsolatok révén pedig fel tudták térképezni azokat az igényeket, amelyek a közösségben megjelentek
– kezdte beszélgetésünket Bodó Csilla, a Mindenki mindenkiért projekt szakmai koordinátora, a központ vezetője. Mint mondta, így született meg a projekt, amely azokra az igényekre próbál választ adni, amelyek felmerültek a Budvár utcai közösségekből. A projekten keresztül aztán kapcsolatba kerültek a város másik három helyszínén élő roma közösségekkel is.
Mint mondta, a lassan végéhez közeledő projekt programjaival igyekeztek minden korosztályt megcélozni, így annak keretein belül tartanak baba-mamafoglalkozásokat, korai fejlesztéseket, illetve a későbbi iskolaelhagyás csökkentését is célul tűzték ki. Ezen kívül tizenhat alkalmas szociáliskészség-fejlesztő képzést és szakmai tudást igazoló programot szerveztek olyan felnőttek számára, akik legalább a négy osztályt kijárták és valamilyen szakmában van már tapasztalatuk.
Mosógépekkel és ruhaszárítógépekkel felszerelt szociális mosodát is indítottak a Budvár utcai központban, amely a helyi lakosokat szolgálja.
„A tapasztalat az, hogy az iskolaelhagyás már 5–8. osztályban elindul, többségében a gyerekek 5–6. osztályban kezdenek kimaradni az iskolából. Itt fontos ottlennünk, hogy besegítsünk, mert különben kiesnek a rendszerből” – magyarázta a programkoordinátor, hozzátéve, hogy ezért jött létre a projekt Zsetonprogram elnevezésű tevékenysége, amelybe két iskola – a Tompa László és a Móra Ferenc – is bekapcsolódott. A lényege, hogy
a gyerekek egy pontgyűjtőplakátra összesítik az eredményes iskolai napok után kapott „zsetonokat”, amelyeket egy-egy időszakosan megszervezett vásáron tanszerekre és édességekre válthatnak.
A pontok a rendszeres iskolalátogatást és a felkészült jelenlétet hivatottak jutalmazni.
Ezen kívül az idősebb korosztályra is gondoltak 16-tól 55 éves korig, egészen pontosan azokra, akik értenek valamilyen – tapasztalaton alapuló – szakmához. „Nekik is lehetőségük van bizonyítani és a román állami rendszerbe bekerülni egy szakmai kompetenciát igazoló bizonyítvány révén” – magyarázta a programkoordinátor, hozzátéve, hogy
nagyon sokszor látták, hogy a hátrányos helyzetben élő személyek értenek valamihez, de nincsen semmiféle papírjuk róla, így nem tudnak hivatalosan elhelyezkedni a munkaerőpiacon,
innen jött az ötlet, sepsiszentgyörgyi mintára. Ez egy olyan foglalkozássorozat, amelyhez a négy osztály elvégzése a feltétel, tizenhat alkalmas, és rendszeres jelenlétet követel. A foglalkozásokon nagy hangsúlyt fektetnek arra is, hogy ha valaki megszerzi az igazolást és sikerül munkát találnia, tudjon is beilleszkedni a munkahelyen – magyarázta az illetékes.
A tizenhat alkalmas tevékenységet követően kerül sor Sepsiszentgyörgyön az igazolás megszerzésére, amikor egy
elméleti és egy gyakorlati vizsga várja a résztvevőket.
Mint kiderült, mostanáig két csoporttal sikerült végigvinniük a teljes folyamatot, egyszer kilenc, aztán tizenegy személlyel. A projekt még egy további, tizenegy fős csoportra ad lehetőséget anyagilag, ugyanis a képzés és vizsgáztatás 1500 lej fejenként, előzetes meghatározás révén pedig harminc személyre van keret – részletezte, hozzátéve, hogy ha túljelentkezés lesz, igyekeznek forrást keresni és megoldani, hogy minden részt venni vágyó lehetőséget kapjon.
„Az a fontos, hogy valamilyen formában mintát is tudjunk adni az egész közösségnek, és
– mondta a programkoordinátor.
Az egyik olyan tevékenység, amely az első perctől jól működik, a szociális mosoda. „Ahol az emberek napi életmódjából a víz hiányzik, ott sok nehézség felmerül. Erre találtuk ki ezt a mosodát, amely két mosó- és két szárítógéppel működik. Előzetes programálás alapján behozzák a szennyest, és kimosva, megszárítva viszik haza” – mesélte az illetékes. A projekt egyik nagy eredménye, hogy a mosodáért felelős munkatárs a képzést követően helyezkedett el az új munkakörben, és ez is egy kiváló példa a közösség számára.
A jövőre vonatkozóan Vass Orsolya, a projekt menedzsere és a Caritas udvarhelyszéki régiójának koordinátora elmondta, az EGT Alap által nyújtott finanszírozási időszak február végén fog lejárni, de mivel a projekt a polgármesteri hivatallal partnerségben zajlik,
alapfeltétel volt, hogy az önkormányzatnak vállalnia kell egy ötéves fenntarthatósági időszakot, amelyben tovább finanszírozza az elindított tevékenységeket
– természetesen nem olyan intenzitással, mint a pályázati időszakban.
„Egy minimális támogatást kell biztosítson az önkormányzat számunkra, amelynek révén az újonnan kialakított dolgokat fenn tudjuk tartani” – mondta az illetékes. A baba-mamatevékenység és a mosoda számít új dolognak, ezeket fogják a fenntarthatósági időszakban kapott támogatásból finanszírozni.
Noha a projektből még néhány hónap hátra van, a legfontosabb talán az ezt követő fenntarthatósági időszak lesz, amikor reményeik szerint a most elinduló szolgáltatásokat sikerül beépíteni a mindenkori működésbe.