{L1}
Július második felében és augusztus elején négyzetméterenként mintegy 100 literes csapadékmennyiség-kiesést mértek Hargita megyében a sokévi átlaghoz képest, és ez a csapadékszegény időszak volt az oka annak, hogy a szokásosnál kisebb a burgonyatermés idén.
– részletezte szemléletesen a csapadékszegény időszak következményeit Romfeld Zsolt. A Hargita Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság vezetője szerint azonban megyeszerte annyira nem gyenge a termés, mint az említett területeken, de a hektáronkénti átlagmennyiség 2–3 tonnával elmarad a tavalyitól, amikor 24,5 tonnás átlagmennyiséget mértek. Az idei adatok még csak becslések, ugyanis a pityókaföldeknek több mint a felén még nem takarították be a termést. A földek nagy részén ipari, úgynevezett csipszburgonyát termesztenek a gazdák, ezeken a területeken hektáronként nagyjából 21 tonnás a termésátlag, az étkezési burgonya esetében viszont ez a mennyiség eléri a 28–30 tonnát is. Összességében viszont 20–22 tonnás átlagtermésre számít az igazgatóság vezetője.
„A silókukorica esetében jónak indult a termés, gyakorlatilag is meglennének idén az 50–60 tonnás átlagok, ami Hargita megye esetében kielégítő lenne, csak a medvekárok miatt sajnos nagy területeken mintegy 20 tonna maradt hektáronként, ami 50–60 százalékos terméskiesést jelent. Nem mindenütt jellemző ez, főleg Alcsíkon, Gyergyó, Udvarhely és Keresztúr környékén tapasztalható. Ott viszont, ahol több a medve, gyakorlatilag letarolták a percellákat. Kívülről épnek néznek ki, de belül üresek” – foglalta össze a betakarítás közben tapasztaltakat Romfeld Zsolt.
A mezőgazdasági igazgatóság vezetője azt is elmondta,
évről-évre egyre több az ilyen jellegű, medvék által okozott kár.
A gazdák bejelentései alapján már zajlik a károk felmérése. A gond viszont az, hogy kártérítésként lényegesen kevesebbet kaphatnak a károsultak, mint amennyit a kiesett termés érne. Ha a váratlan kiesés mértéke eléri az ötven százalékot, akkor az már komoly problémát jelent a károsult szarvasmarhatartó gazda számára téli takarmányozás biztosításában – véli a mezőgazdasági igazgatóság vezetője. Hozzáfűzte:
mivel sok a medve és egyre gyakrabban okoznak terméskárokat, javaslatot tesznek a kártérítési folyamat módosítására, hogy a gazdák a kiesett termés értékét kapják meg kártérítésként.
Az őszi búza mennyisége idén a sokévi átlagnak megfelelő volt Hargita megyében, ez 3,5 tonnát jelent hektáronként. Egyes parcellákon a hozam elérte a hektáronkénti 6 tonnás mennyiséget is. A tavaszi vetések már le vannak aratva: a tavaszi búza, sörárpa és a zab esetében az átlagtermés 2 tonna körül volt, ami csak kevéssel marad el a sokévi átlagtól.
A cukorrépa betakarítása még nem kezdődött el, de a terepszemlék alapján viszonylag jó termés ígérkezik. Jó volt ugyanakkor a kaszálókról begyűjtött száraztakarmány hektáronkénti mennyisége is idén, ez eléri a 6–7 tonnát, ami az átlagosnál jobb – sorolta a termésátlagokat Romfeld Zsolt.
A gazdák számára a legfőbb gondot azonban nem az jelenti, hogy nem volt kimagaslóan jó a termés idén, hanem az, hogy a termények ára nem követi az üzemanyagárak és egyéb költségek emelkedését,
ez pedig gondot jelenthet számukra a jövő évi mezőgazdasági szezon elején a szükséges költségek előteremtésében – hangsúlyozta a mezőgazdasági igazgatóság vezetője.