{L1}
Kassay Leventénél 2014-ben diagnosztizálták a myasthenia gravis nevű ritka, izomfáradással, izomgyengeséggel járó autoimmun betegséget. Első olvasatra ez talán nem tűnik súlyos betegségnek, pedig az: az idegekből érkező ingerületet egy, a beteg szervezetében termelődő autoantitest miatt nem tudják fogadni az izomsejtek, emiatt nem tudnak megfelelően működni. Ez akár a légzésért felelő izmokat is érintheti, ez Kassay Leventével többször is előfordult, ami miatt azonnali intenzív terápiás ellátásra szorult.
A 49 éves sepsiszentgyörgyi férfi lapunk egyik hasonló témájú cikkét olvasva határozta el, hogy megosztja velünk történetét. A két történetben több hasonlóság is van, az egyik az, hogy neki is
bírósághoz kellett fordulnia azért, hogy megpróbálja megkapni a munkaképtelenség fokát meghatározó megfelelő besorolást.
Noha esetében – mint utóbb megtudta – a három fokozatú értékelési skálán a legmagasabb besorolás alkalmazására tett javaslatot a bizottság orvosa, végül mégis csak a közepes fokozatot hagyták jóvá. Megfellebbezte volna a döntést, ám ekkor derült ki számára, hogy időközben országszerte megszüntették a fellebbviteli orvosszakértői bizottságot, így csak bíróságon próbálkozhat.
A bíró két lehetőséget ajánlott az állapotát igazoló dokumentumok esetében: elmehet igazságügyi orvosszakértőhöz vagy a meglévő látleleteit veszi figyelembe a bíróság. Előbbit választotta, de előbb Marosvásárhelyről Sepsiszentgyörgyre irányították, onnan viszont újból vissza Marosvásárhelyre, az ottani kezelőorvosa azonban betegszabadságra került, így, látva, hogy a több hónapig tartó hivatalos bírósági levelezés sem akar eredményt hozni, végül a másik lehetőséget választotta.
Nemrég kapta kézhez az alapfokú ítéletet, nem is lepődött meg azon, hogy a bíróság nem változtatott a korábbi besoroláson, amit tudomása szerint a marosvásárhelyi kórházi kilépőjén szereplő diagnózis és a betegségére vonatkozó súlyossági besorolás alapján határoztak meg. Szerinte hibás lehet ez a besorolás, hiszen sosem változott – amikor intenzív terápiás ellátásra szorult, akkor is ugyanaz volt, mint amikor már jobban érezte magát. A betegsége diagnosztizálása utáni években
háromszor is a marosvásárhelyi kórház intenzív terápiás osztályán kötött ki, mert állapota súlyosbodása miatt már nem tudott lélegezni,
később pedig egy mellkasműtéten is átesett Bukarestben a betegsége miatt.
Állapota akkor kezdett javulni, több hónap után, amikor elkezdett szedni egy innovatív gyógyszert, amelyet a szervátültetésen átesett páciensek szednek, és amiről beigazolódott, hogy az ő betegségére is alkalmazható. Ez azonban
számára nem ártámogatott, azaz nem vállalja át a költségét az állam. A havi gyógyszeradagja 400 lejbe kerül, miközben a betegnyugdíj nemrég emelkedett 800-ról 1000 lejre.
Mivel a gyógyszertől jobban van, azaz nincsenek tünetei, nem kaphatja meg a magasabb rokkantsági besorolást, pedig korábban olyan időszakok is voltak, amikor húsz méter távolságot sem tudott megtenni segítség nélkül és nyakmerevítőt kellett hordjon, mert a fejét sem tudta tartani. Úgy érzi, hogy az övéhez hasonló problémával gyakorlatilag elvész a beteg a rendszerben, a számtalan intézmény és hatóság között.
Mint azt elmesélte, ő is számtalan intézménynél kopogtatott már problémájával, a Kovászna megyei egészségügyi szakhatóságtól kezdve, a megyei egészségbiztosítási pénztáron át az egészségügyi minisztériumig és a nép ügyvédjéig, ám
sehol nem járt sikerrel.
A szakminisztériumtól fél év eltelte után még választ sem kapott levelére. Korábban volt egy olyan törvénytervezete a szaktárcának, hogy jóváhagyják az ártámogatást az övéhez hasonló gyógyszerek esetében is – tehát azokra, amelyeket sikeresen alkalmaznak más betegségekre is, mint amire kifejlesztették –, de a tervezet azóta is valahol egy fiókban porosodhat – mondta a férfi.
A bíróság alapfokú ítéletét valószínűleg már nem is fogja megfellebbezni. „Lehet, hogy nem lenne értelme. A bíró a törvényt kell értelmezze, ő nem orvos. Ha nem vagy orvos, nem értheted ezt.” Meglátása szerint már csak annyit tehetne, hogy bírósági úton kéri a legutóbbi, 2017-es kórházi kilépőjén szereplő besorolás megalapozottságának a felülvizsgálatát. De ha valami történik vele – hiszen a gyógyszer, amit szed, az immunrendszere legyengítésével fejti ki hatását, így egy egyszerű légúti fertőzés iránt is sokkal kiszolgáltatottabb, mint egy egészséges ember – és újra kórházi kezelésre szorul, hogy fogják ott fogadni, ahol ő vizsgálat elrendelését kezdeményezte – teszi fel a kérdést.