A Kós Károly által megálmodott, teljeskörűen felújított múzeumépületet 2023 októberében nyitották meg újra a közönség előtt. Két évvel később, 2025. szeptember 15-én Sepsiszentgyörgy lakói jelenlétében avatták fel az intézmény egyik legfontosabb helyiségét. A Bartók Béla díszterem új pompát kapott, falait a Somogyi Győző festőművész által készített, székely hősöket megörökítő portrék díszítik. A teret a zeneszerző és zongoraművész emlékéhez méltóan alakították át: pódiumot emeltek,
az akusztikát pedig szakértők tervezték meg, hogy a jövőben alkalmas legyen világhírű művészek fellépésére is.
A múzeumigazgató abban bízik, hogy hamarosan zongorával is gyarapodik a terem.
Az ünnepség nyitómozzanataként Császár Katalin és Szabó-Siklódi László-Levente elevenítették fel a zeneszerző román ihletésű műveit. Ezt követően Vargha Mihály, a Székely Nemzeti Múzeum igazgatója beszélt a jubileumi évben szervezett eseményekről: a Gyárfás-kiállításról, a Kós Károly műhelye című nagyszabású tárlatról, továbbá az ősszel megnyíló, Székelyek. Örökség-mintázatok című kiállításról.
A hétfő esti esemény önmagában is különleges, hármas ünnep, ugyanis egyszerre szólt
-
a Székely Nemzeti Múzeum 150. születésnapjáról,
-
Bartók Béla sepsiszentgyörgyi koncertjének felidézéséről, ezzel együtt a róla elnevezett díszterem felavatásáról,
-
valamint az intézményt megalapító Csereyné Zathureczky Emília örökségéről.
Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke felidézte, hogy Csereyné Zathureczky Emília gyűjteményét 1875-ben mutatták be először a nagyközönségnek, ehhez a dátumhoz köthető a múzeum születése.
A gyűjtemény azonban csak később, napra pontosan 146 évvel ezelőtt, 1879. szeptember 15-én került a székely közösség közös tulajdonába,
amikor a három vármegye – Háromszék, Csík és Udvarhely – ténylegesen átvette azt. Ekkor vált a Székely Nemzeti múzeum nyilvános közintézménnyé, amelyre azóta is székelység kincsesházaként tekinthetünk.
„Ez a múzeum a székely nemzet közös kincse. Szeretem azt mondani, hogy ez nem egy épület, nem egy intézmény, még csak nem is egy múzeum, hanem
– fogalmazott a múzeumot fenntartó megyei önkormányzat vezetője.
Az ünnepség második felében dr. Sári Zsolt, a Szentendrei Skanzen főigazgató-helyettese mesélte el Bartók Béla 1927-es sepsiszentgyörgyi koncertjének történetét, ő ugyanis részletesen kutatta a témát. Elmondta, hogy
a művész hangversenykörúton volt Erdélyben, csakhogy brassói koncertje után lebetegedett.
Keresztes Károly és Fogolyán Kristóf látogatást tettek nála, rövidesen Bartók Béla a Keresztes-házban gyógyult. Felépülése után, március 3-án ebben a teremben tartotta meg fellépését egy kölcsönkapott Bösendorfer zongorával.
Vargha Mihály igazgató végezetül köszönetet mondott mindenkinek, aki részt vett a díszterem felújításában. Kiemelte:
a közeljövőben szeretnének beszerezni egy zongorát, hogy a terem berendezése teljessé válhasson.
Az ünnepség Bartók Béla Este a székelyeknél című darabjával, valamint dr. Szőcsné Gazda Enikő, a múzeum néprajzkutató muzeológusa Csereyné – 200 Újjászületünk! című kiállításban tartott tárlatvezetésével zárult.