{L1}
Ha megnézzük a Hargita Megyei Statisztikai Hivatal adatait évekre visszamenőleg, kiderül, hogy Székelyudvarhely lakossága évről évre csökken. Míg 2019-ben 1441 újszülöttet vettek nyilvántartásba, ez a szám 2020-ban 1220-ra apadt. Noha 2021-ben 1300-ra emelkedett, jelentősen nőtt az elhalálozások száma is: 2019-ben 595, 2020-ban 667, 2021-ben pedig 840 személy hunyt el Székelyudvarhelyen.
A számok kapcsán nagyon fontos jeleznünk: a születettek, illetve elhunytak nemcsak székelyudvarhelyiek, hanem olyan csecsemők, akik a Székelyudvarhelyi Városi Kórházban látták meg a napvilágot, illetve olyan személyek, akik Székelyudvarhelyen (ugyancsak a kórházban) hunytak el – nagyrészt nyilván udvarhelyszékiek. A számok tehát nemcsak a székelyudvarhelyiekre vonatkoznak! Ugyanakkor az sem elhanyagolható, hogy a két mutató (születések és elhalálozások száma) közötti arány ténylegesen „közeledett” egymáshoz.
Hogy lehetséges, hogy a népességcsökkenés ellenére folyamatosan nő az ingatlanok iránti kereslet, egyre-másra épülnek lakóparkok és találnak gazdára lakások, lakóházak, méghozzá egyre borsosabb áron?
– mondta lapunk kérdésére Bálint Csaba közgazdász, ingatlan-értékbecslő. Ennek pedig szerinte több oka is van. Egyrészt rendkívül megnőttek az építőanyagárak, „az emberek azon vették észre magukat, hogy az eladott ingatlan értékéből már nem lehet egy másikat, ugyanolyant felépíteni, ezért – mást nem tehetnek – emelték az eladási árakat”.
Példaként egy Rózsa utcai ikerházat említett, amelyek közül az elsőt két évvel ezelőtt 81 ezer euróért adták el, az utolsót, körülbelül egy hónapja, 122 ezer euróért.
„Az ingatlanfejlesztő profitért dolgozik, és ha nem térül meg a befektetése, emelnie kell az árakat” – magyarázta Bálint Csaba.
A másik ok az, hogy nagyon sok lakatlan ingatlan van a városban, amit nem adnak el. A szakember szerint ennek oka a környékre jellemző mentalitásban keresendő: a tulajdon biztonságot jelent sokak számára, egyszerűen anyagi fedezetként félreteszik, „jól van ott, nem kér pénzt, majd jó lesz valamire”.
„Egyszóval az emberek menekítik a vagyonukat a kockázatmentes befektetés útján” – folytatta Bálint Csaba. Esetenként
kiadják bérbe, mások gyermekeiknek tartogatják, vagy várják, hogy még nagyobb áron lehessen eladni.
Az ingatlanárak emelkedésében továbbá közrejátszik az is, hogy sok fiatal külföldön dolgozott, ahol néhány év leforgása alatt több tízezer eurót is félre tudtak tenni. A koronavírus-járvány miatti intézkedések okán többen úgy döntöttek, hogy hazajönnek, és itthon ingatlant vásárolnak. Ez ismét csak
keresletnövekedést jelent, amire az áremelés a piaci válasz.
Mindezen tényezők tehát együttesen befolyásolják a székelyudvarhelyi ingatlanpiaci árak alakulását – összegezte Bálint Csaba.
Székelyudvarhelyen jelenleg a tömbházlakások piaci értéke négyzetméterre számolva 1100–1300 euró között alakul, tudtuk meg Kaján János ingatlan-értékbecslőtől. Házak esetében nagyobb a szórás, hiszen sokat számít az állapot, építési év, de elmondható, hogy ezek ára általában 700–1200 euró közül alakul négyzetméterenként. Az építésre alkalmas beltelkek árai is meglehetősen magasak jelenleg: 40–60 euró/négyzetméter. Egyébként
közelítünk a 2008-as árakhoz, amikorra arányaiban hatalmasra nőttek az ingatlanok értékei;
azt azonban egy jelentős változás követte, esetenként felére estek vissza az ingatlanok árai. Mint emlékszünk, ekkor pukkant ki az hitellufi világszerte, ami teljesen megrengette többek között az ingatlanpiacot is.