A politikum idén sem partnerként kezelte őket, hanem próbálta ellenségként beállítani a civil szervezeteket – hangzott el a marosvásárhelyi Milvus Csoport természetvédelmi szervezet éves beszámolójának sajtótájékoztatóján. Papp Tamás, a Milvus Csoport ügyvezető igazgatója kifejtette, nem halt ki még a politikum részéről az a narratíva, hogy a civil szervezetek a fejlődés és a reformok ellen kardoskodnak, eleinte az autópályák-, most a gátak építése kapcsán történik ugyanez, és ez különösen éles volt a választási kampányban.
Ennek ellenére azonban eredményesen folytatták tevékenységeiket a természet szolgálatában – húzta alá Papp Tamás. Ilyen tevékenységük a korábbi években elkezdett monitoring program, amely a madárpopulációk „egészségi állapotát” hivatott felmérni, illetve a fajvédelmi programok. És ilyen lesz a jövőtől kezdődő Az év veszélyeztetett faja program is, ami azt jelenti, hogy minden évben egy-egy veszélyeztetett fajjal fognak hangsúlyosan foglalkozni. Az első ilyen kiemelt faj a szalakóta, amely Románia egyik legszínpompásabb madara.
Megpróbálnak minél többet tenni a faj védelme érdekében, megismertetni az emberekkel a fajt, a gondokat. A szalakotáról és a Milvus fajvédelmi intézkedéseiről Bărbos Lőrinc, a szervezet biológusa számolt be. A csoport nevelési tevékenységeiről Miholcsa Andrea, a Milvus Csoport pedagógusa beszélt, aki szerint ha megismertetjük gyerekeinkkel a természetet, akkor meg is szeretik azt. A Milvus weboldalán minden programjuk leírása elérhető, és itt lehet jelentkezni a tevékenységeikre is.
Bár semmilyen állami támogatást nem kaptak idén sem, mégis sikerült fenntartaniuk a madárkórházat is, ahol több száz madarat láttak el, mindezt szponzorok és magánszemélyek anyagi támogatásával – magyarázta Papp Tamás.
A Milvus vezetője üdvözölte azt az új természetvédelmi jogszabályt, amelyre már régóta szükség volt Európában, ahol annyira „leromboltuk a természetet, hogy nem elég karba tett kézzel ülni, vissza kell csinálni a rombolást”. Idén augusztusban fogadta el Európa Környezetvédelmi Tanácsa (korábban az EU Parlament is elfogadta) azt a természet-helyreállítási jogszabályt, amely Papp Tamás szerint egy paradigma-váltást jelent, és megváltoztatná azt, hogy miként tekintsünk a természetvédelemre.
-
2030-ig az Európai Unió területének 20 százalékán kell helyreállítani a megrongált ökoszisztémát; 2050-ig pedig az összes helyreállításra szoruló területen
-
növelni kell a beporzó rovarok számát
-
25 ezer kilométer folyó helyreállítása az eredeti állapotára (ez azt is jelenti, hogy ártéri erdők kell visszakerüljenek, gátakat kell elbontani)
-
madár- és lepkepopulációk helyreállítása, különös tekintettel a mezőgazdasági területekhez köthető madárfajokra
-
tiltja a városi zöldterületek felületének csökkentését 2030-ig, utána pedig jelentősen növelni kellene.
Papp Tamás azt is elmondta, két éven belül kell elkészíteniük az országoknak a saját tervüket a jogszabály gyakorlatba ültetésére. „Sokat dolgoztunk ezen, leveleket küldtünk ki EP-képviselőknek, próbáltuk személyesen is meggyőzni néhányukat arról, hogy szavazzák meg ezt a nagyon fontos törvényt” – tette hozzá a Milvus ügyvezető igazgatója.