{L1}
Az elmúlt évek mindegyikében történtek szerencsétlenségek felrobbant gázpalackok miatt Hargita megyében, olyanra viszont eddig nem volt példa, hogy szinte rögtön egymás után két ilyen eset is bekövetkezzen. Július negyedikén egy parajdi hétvégi házban robbant be a felgyülemlett gáz. A faépület romba dőlt, a benne tartózkodó 43 éves nő testfelülete harminc, míg kilencéves gyermeke testfelülete ötven százalékán szenvedett égési sérüléseket.
Július 19-én aztán egy lóvészi házban ütött ki tűz egy gázpalack felrobbanását követően. A szerencsétlenség két halálos áldozatot követelt, egy 50 éves nő és egy 60 éves férfi vesztette életét. Az áldozatok 13 éves unokája megpróbálta kimenteni a nagyszüleit a tűzből, eközben első- és másodfokú égési sérüléseket szenvedett a testének mintegy negyven százalékán.
Ezek az eszközök veszélyesek, és a nem megfelelő kezelésük esetében könnyen problémák keletkezhetnek – szögezte le érdeklődésünkre az egyik csíkszeredai víz-, gáz- és fűtésszereléssel foglalkozó cég vezetője. Tudomása szerint egy esetben például azért következett be a robbanás, mert a háztulajdonos egy öngyújtóval próbálta leellenőrizni, hogy szivárog-e a gázpalack. „Ilyet nem lehet csinálni. Mindenki házilag csavarja le és fel a vezetéket, és a régi időkből úgy szokták meg, hogy odatartják az égő gyufát vagy más eszközt, és ha egy kicsit lángra lobban, rögtön elzárják a palackot. Ebből viszont sokkal nagyobb baj is keletkezhet. A szivárgás ellenőrzését különböző habokkal sokkal biztonságosabban lehet elvégezni. Egy másik esetben egyik palackból próbálták a másikba átfejteni a gázt egy garázsban, ott is robbanás történt.
– húzta alá. Hozzátette: a tragédiák megelőzésében a helyes kezelés mellett a gázérzékelők felszerelése is segítséget jelenthet. A gond az, hogy a gázpalackot ezek nem tudják elzárni, és csak hangjelzésekkel figyelmeztetik a tulajdonost az esetleges szivárgásra, azt is csak akkor, ha már nagyobb koncentráció felgyűlt.
A gázpalackok kezelésére szigorú szabályok vonatkoznak – hívta fel a figyelmet megkeresésünkre Alina Maria Ciobotariu, a Hargita megyei tűzoltóság szóvivője is. Mint részletezte, 16 éven aluliak, fogyatékossággal élők, ittas állapotban lévők vagy szaglás nélküli személyek számára tilos a palackok szállítása és kezelése. Azoknak a helyiségeknek, amelyekbe ilyen eszközöket szerelnek, rendelkezniük kell legalább egy, kintre nyíló ablakkal, és palackonként legalább tíz négyzetméteresnek, konyhák, fürdőszobák esetében pedig 7,5 négyzetméteresnek kell lenniük.
Magánszemélyek esetében helyiségenként legtöbb két eszköz használata engedélyezett, hálószobákban pedig tilos ezek működtetése.
A palackok beszerelésekor minden tűzforrást meg kell szüntetni, beleértve a cigarettázást is.
A tűzoltóság is hangsúlyozta, hogy az esetleges szivárgást sohasem szabad nyílt lánggal ellenőrizni, ehelyett használjunk szappanhabot.
Ha szivárgást észlelünk, azonnal ki kell nyitni az ajtókat, ablakokat, és legkevesebb 30 percen át szellőztetni kell, ez idő alatt pedig tilos gyufát, gyújtót, elektromos berendezéseket használni, illetve dohányozni.
Az eszköz helyes használatával kapcsolatosan a szóvivő elmondta, bekapcsolásnál először a palackon lévő szelepet kell elfordítani balra, majd közel tartani a gyújtóeszközt a kályhához, és utána elfordítani utóbbi gombját. Ebből következik, hogy tilos először a kályhát bekapcsolni, és utána meggyújtani a gyufát vagy más eszközt. Használat után először a gázpalack működését állítjuk le, majd a lángok kialvását követően kapcsoljuk ki a kályhát. Tartalékba egyébként háztartásonként egy palackot lehet tárolni, távol minden gyúlékony anyagtól, és semmiképpen sem a működésben lévő eszköz mellett.