Létezik olyan munkahely, ahol a TikTok-, Instagram- és Facebook-videók figyelése a napi feladatok közé tartozik. Az Országos Audiovizuális Tanács (CNA) tagjai például ezt teszik, de az átlagos felhasználókkal ellentétben nem szórakozásból használják ezeket a platformokat: azt vizsgálják, hogy az online tartalmak megfelelnek-e az audiovizuális kód előírásainak. Ennek keretében többek között
terrorista, gyűlöletkeltő, súlyosan dezinformáló vagy a kiskorúakra káros tartalmakat vesznek górcső alá,
és kezdeményezik azok eltávolítását.
Borsos Orsolya, a CNA vezetőtanács-tagja szerint az online platformok, valamint a mesterséges intelligenciával (MI) generált tartalmak térnyerése komoly kihívás elé állítja a médiahatóságokat, miközben a szűrési rendszerben továbbra is vannak olyan hézagok, amelyek megnehezítik a hatékony fellépést.
Rámutatott arra is, hogy míg az Európai Unió szabályozással igyekszik megszűrni az online térben féktelenül terjedő, sokszor hamis, veszélyes vagy illegális tartalmakat, addig az Amerikai Egyesült Államokban a szólásszabadság bármilyen intézményes korlátozását cenzúrának tekintik. Felmerül tehát a kérdés: hol húzódik a határ a szólásszabadság és a káros tartalmak között, és egyáltalán szükséges-e ezek szabályozása.
Míg néhány évvel ezelőtt a CNA elsősorban a hagyományos médiát ellenőrizte, addig mára a munkanapok túlnyomó részét az online tartalmak vizsgálatával töltik. A rádiók esetében ma már alig, televízióknál pedig főként a hírtévék kapcsán érkeznek bejelentések, azok is viszonylag kis számban. A változás a számokban is jól látszik: korábban évente 5–6 ezer feljelentést kellett kivizsgálni, ma már havonta érkezik be ennyi, döntően az online térből.
A hatóság kizárólag hang- és mozgóképes tartalmakkal foglalkozik,
fotókat és szöveges bejegyzéseket nem vizsgál, Romániában pedig jelenleg nincs olyan intézmény, amelynek ez a feladatkörébe tartozna.
Míg a hagyományos médiaszereplők többsége már tisztában van a jogszabályi keretekkel, az internetes közegben – ahol nem minden fekete-fehér, és ahol gyakorlatilag bárki tartalomgyártóvá válhat – ez kevésbé egyértelmű, ami komoly kihívás elé állítja a médiahatóságokat.
Minden tartalomkészítőnek és -fogyasztónak érdemes tudni, hogy melyek számítanak káros, valamint törvénybe ütköző tartalomnak. Károsnak minősül a megfélemlítést, iszonyatot keltő, vagy más, hasonló intenzitású állapotot keltő tartalom, pl. az indokolatlan erőszak, pornográfia.
Ezzel szemben törvénybe ütközőnek minősül, és eljárást von maga után:
-
a kiskorúakra káros tartalmak, pl. veszélyes kihívások, erőszakot és önkárosítást népszerűsítő videók;
-
gyűlöletkeltő, erőszakra uszító beszéd;
-
rejtett, esetleg megtévesztő reklámok;
-
magánéletet sértő tartalmak, pl. online zaklatás;
-
dezinformáció és információk manipulálása;
-
egyéb, törvény által tiltott tartalmak, pl. idegengyűlölő tartalmak, terrorizmus népszerűsítése, gyermekpornográfia.
A CNA-nak joga van a digitális platformokon közzétett illegális tartalmak eltávolítását kérni, legyen szó a TikTokról, X-ről, vagy éppen a videómegosztókról, pl. a YouTube-ról. Ennek a folyamatnak az első lépése a feljelentés a felhasználó részéről. Ezután a Tanács megvizsgálja, hogy az ügy a hatáskörébe tartozik-e, és történt-e törvénysértés.
Ha a kihágás nem túl súlyos, arra kérik a platformokat (ilyen a Meta), hogy saját szabályzataik alapján vizsgálják felül a kifogásolt tartalmat. Ide sorolhatók a mesterséges intelligenciával generált anyagok is, amelyek száma folyamatosan nő: Borsos Orsolya szerint az általuk elemzett
tartalmak mintegy 30 százaléka már MI segítségével készült.
Amennyiben a kihágás súlyos, azaz illegális tartalomról van szó, a CNA utasítást ad ki, amelyben kötelezi az illető platformot, távolítsa el a tartalmat, illetve a rendőrséget is értesíti. Amennyiben ezt a platform nem teljesíti, az ügy átkerül a távközlési hatósághoz, vagyis az ANCOM-hoz. Ha itt sem oldódik meg a probléma, egyenesen az Európai Bizottsághoz irányítják át az esetet.
Fontos, hogy az ANCOM-nak van, de CNA-nak nincs hatásköre arra, hogy a tartalmakat eltávolítsa – ők csak felszólítják az illető platformokat, hogy cselekedjenek. Hogy eleget tesznek a kérésnek vagy sem, arra nincs ráhatásuk. A Tanácsnak viszonylag egyszerű dolga van a televíziók, rádiók esetében, hiszen esetükben egyértelmű, kit kell felelősségre vonni. Az online térben ez nehezebb, hiszen a platformokkal nincs jogi viszonya a médiahatóságnak. Például
a Metának sincs szerkesztői szerepköre, a közösségi oldalakon közzétett tartalmakért nem felel.
Ezekben az esetekben a tartalomgyártóké a felelősség.
Influenszernek számít minden olyan személy, aki audiovizuális tartalmakban szerepel – ide tartoznak például a műsorvezetők, sportolók és színészek. Emellett influenszernek tekinthető az a tartalomkészítő is, aki saját csatornáján vagy fiókján keresztül, saját tartalmai révén válik véleményvezérré. Ugyanakkor nem minden ilyen szereplő tartozik a CNA vizsgálati körébe.
Fontos kiemelni, hogy a CNA influenszerekre vonatkozó határozatáról szóló közvita már lezárult, de a végső vita a Tanácsban még hátravan, tehát az alábbiakban ismertetett feltételek még változhatnak a jogszabály hatályba lépése előtt.
A tervezet szerint ahhoz, hogy hivatalosan is influenszernek számítson valaki, és a Tanáccsal szemben bejelentési kötelezettsége legyen, együttesen kell teljesítenie az alábbi felvételeket:
-
anyagi bevétele kell a videóiból, vagyis pénzt, PR-termékeket, szolgáltatásokat kell kapnia a tartalmaiért cserébe;
-
csatornája tájékoztató, oktató vagy szórakoztató célú kell legyen;
-
rendszeresen kell posztoljon, vagyis közzétegyen tartalmat;
-
nagy követőtáborral kell rendelkezzen;
-
Romániában, román közönségnek, román nyelven kell tartalmat gyártson.
E kritériumok kapcsán egyelőre nincs teljes egyetértés Borsos Orsolya elmondása szerint. Egyrészt relatív, hogy mi számít nagy követőtábornak. A jelenlegi elképzelés szerint
az 500 ezer követővel rendelkező tartalomgyártók kötelesek bejelentkezni a CNA-nal,
de valójában nemcsak a követők számát, hanem az eléréseket is érdemes lenne figyelembe venni – csakhogy ezek hullámzóak. Ezenkívül az is kérdéses, mi az eljárás a romániai magyar tartalomgyártók, vagy azok esetében, akik angolul közölnek tartalmakat.
A felhasználók többsége csak ritkán szembesül nagyon felkavaró tartalmakkal, sőt még a CNA-hoz is csak egy részük jut el, pedig bőven van ilyen az online térben. Gyakoriak a politikai hangvételű, fenyegető, erőszakos tartalmak, és
bőven akadnak olyanok is, akik antiszemita, rasszista, idegengyűlölő tartalmat gyártanak.
A Tanácsnak többször kellett fellépnie már a totalitárius, kommunista, nemzetiszocialista rendszereket dicsőítő, és ezek áldozatait gyalázó tartalmak miatt.
Borsos Orsolya felhívta a figyelmet: a nem megfelelő tartalmakat online lehet jelenteni a CNA honlapján található űrlap kitöltésével. A bejelentésnek tartalmaznia kell az összes kötelező információt ahhoz, hogy az elbírálás megtörténjen.