A következő években számíthatunk a stroke-betegek számának növekedésére, ugyanis az átlagéletkor növekedésével számítások szerint 2030-ra a 60 év fölötti személyek száma 25 százalékkal fog növekedni.
Annak ellenére, hogy a hatékony megelőzésnek köszönhetően a stroke incidenciája (gyakorisága) csökkent, az abszolút számok, a stroke-os betegeket és a stroke-túlélőket illetően növekvő tendenciát mutatnak az átlagéletkor növekedésével párhuzamosan
– vetítette előre a problémát Csíki Éva neurológus főorvos, a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház ideggyógyászati osztályának vezetője.
Épp ezért nem mindegy – húzta alá –, hogy ezt a betegséget hogyan élik túl a betegek, mert körülbelül egyharmaduk rokkant marad az agyérkatasztrófa után. Számadatokat is közölt:
agyérkatasztrófa után 7 napra a mortalitás 6,9 százalékos, tehát a betegek 6,9 százaléka hal meg; 30 nap alatt 12,6 százaléka és egy évre rá 23,6 százaléka.
Összességében tehát közel egynegyede eltávozik közülünk.
Mivel a szélütésként is ismert betegség a vezető halálokok közé tartozik, ezért az európai stroke-szervezetek kiadtak egy akciótervet (Stroke Action Plan for Europe), amely a 2018-2030-as periódusra célul tűzte ki, hogy a sztrókos betegek több mint 90 százalékát kijelölt egységekben, központokban kezeljék.
„Tanulmányok bizonyították, hogy a speciálisan dedikált stroke-egységekben történő ellátás javítja a túlélési esélyt és csökkenti a rokkantság előfordulását.
A kórház számára ugyanakkor szintén sokba kerül egy stroke egység működtetése (angolul Stroke Unit), viszont a nyugati társadalmak kiszámították, hogy hosszú távon, a stroke kimenetelének javítása által a társadalom számára ezek a költségek visszatérülnek” – indokolta meg a főorvos, hogy miért terveznek a csíkszeredai kórházban is egy ilyen részleget.
Az ideggyógyászati osztályon ugyanis
három kórteremben alakítottak ki célzottan stroke ellátást biztosító részleget, amelyet már felszereltek, bebútoroztak és már csak az akkreditációs folyamatra várnak.
„Fontos megjegyezni, hogy a részleg akkreditálása még folyamatban van, egy illetékes bizottság kell engedélyezze a működését, amelyre reméljük nemsokára sor kerül” – jegyezte meg az osztályvezető.
Mint magyarázta, azért használják a stroke-egység – és nem a stroke-központ – kifejezést, mert utóbbiakban már nagyér-okklúziót is kezelnek endovaszkuláris módszerekkel, amelyre még Csíkszeredában nincs lehetőség.
Kilátásban van az is, hogy stroke-központtá fejlődjenek a jövőben, ugyanis az ehhez szükséges műszerrel már rendelkezik a kórház, de országos szinten kevés képzett szakember van ezen a téren.
A stroke-egységben nagyon szorosan tudják követni a betegeket, így időben diagnosztizálják és kezelik a stroke-ot kísérő gyakori szövődményeket, amelyek sokfélék lehetnek, például szívritmuszavarok, nyelészavar miatti aspiráció, fertőzések, mélyvénás trombózis és mások. Tehát
nagyon fontos, hogy állandóan jelen legyen a szakképzett személyzet, aki figyeli, hogy mi történik a beteggel
– fűzte hozzá a főorvos. Mint kifejtette, ez a részleg egy úgynevezett szubintenzív egység, amely a kórházi osztály és az intenzív terápia között van. Ugyanakkor egy ilyen részlegben
hangsúlyt fektetnek a stroke okainak felderítésére és a neurológiai deficitek korai rehabilitációjára is.
Csíki Éva arra is kitért, hogy részt vesznek abban a nemrég indult országos programban, amely a stroke korai neurorehabilitációját célozza, és anyagi forrásokat hivatott biztosítani a korszerű felszerelésekre, illetve fogyóanyagokra.
Az agyérkatasztrófának két fő típusa van: a vérzéses és az iszkémiás stroke.
-
A vérzéses stroke során az elrepedt ér nem tudja ellátni vérrel az érintett agyterületet, másrészt a vérzés, vérgyülem roncsolja az agyszövetet, nyomás alá helyezi az agyat.
-
Az iszkémiás stroke során általában egy vérrög zár el egy artériát, és ennek következtében az érintett agyszövet nem jut vérhez, oxigénhez. Ez a vérrög képződhet egy elmeszesedett falú, vagy beszűkült, kisebb vagy nagyobb artérián (ütőéren), de származhat más forrásokból is, leggyakrabban a szívből.
Iszkémiás stroke esetén az agy percenként 1,9 millió neuront, 14 billió szinapszist és 12 kilométer idegpályát veszít, és percenként 3,1 hetet öregszik – osztotta meg a neurológus.
2014-ben Románia még nagyon le volt maradva ezen a téren, csak néhány egyetemi központban végeztek intravénás trombolízist” – magyarázta. A csíkszeredai kórházban 2019 óta van erre lehetőség.
Abban az esetben, ha nagyeret zár egy el vérrög, az intravénás trombolízis nem elégséges ennek feloldására, ilyenkor trombektómiára van szükség.
A trombektómia endovaszkuláris beavatkozást jelent, azaz a vérrögnek mechanikai úton történő eltávolítását. Ennek során egy katétert vezetnek az érbe, amelynek segítségével kihúzzák a vérrögöt. Ezt a kezelést a tünetek megjelenésétől számítva 6 órán belül el kell végezni.
Tehát a kétfajta kezelési módszer időablakhoz kötött, ezért életbevágó a beteg szempontjából, ha minél hamarabb ellátásban részesül. Ezért fontos tudatosítani az emberekben, hogy ismerjék fel a betegség tüneteit, és szükség esetén azonnal hívják a mentőt a 112-es egységes segélyhívószám tárcsázásával.
A tünetek, amelyet a környezet hamar észrevehet:
az arc aszimmetriája, a végtagok bénulása (például ha a beteg kiejt a kezéből dolgokat, leesik a lábáról, nem tud beszélni, nem tudja kifejezni magát, botlik a nyelve), vagy egyensúlyzavar lép fel, nem tud állni, járni, látászavarok is jelentkezhetnek, látótérkiesés vagy dupla látás
– sorolta a főorvos. Ezek a tünetek mindkét típusú stroke-ra érvényesek. A vérzéses és iszkémiás stroke elkülönítése,illetve más agyi patológia kizárása céljából, a fent említett tünetek esetén sürgős koponya CT vizsgálat javasolt.
Tehát az oki kezelés nagyon időhöz kötött, fontos tudatosítani az emberekben, hogy ha bejönnek idejében, akkor nagyobb valószínűséggel lehet segíteni, ha nem, akkor a lehetőségek nagyon beszűkülnek” – hangsúlyozta ismételten Csíki Éva.
Mivel még nem végeznek trombektómiát a csíkszeredai kórházban, ezért a legközelebbi trombektómia-központba, Marosvásárhelyre kell szállítani a betegeket, csakhogy ha helikopterrel szállítják is, nehéz a hat órás időablakba beleférni. A tombolízishez még ennél is kisebb az időablak, mint fentebb már írtuk, 4,5 óra.
– osztotta meg a főorvos.
Jelenleg a neurológiai osztálynak 54 alkalmazottja van, köztük kilenc orvos, akik közül
jelenleg öt orvos dolgozik állandóan a neurológia-osztályon.
Egy szakorvos Marosvásárhelyen tanul, de az ügyeleti vonalban külső, beügyeletező orvosok is segítenek. „Remélhetőleg pár éven belül a szakorvosok létszáma teljes lesz, hiszen igyekszünk vonzóvá tenni a kórházat a fiatal szakorvosok számára” – mondta az ideggyógyász.
„Csíkszeredában születtem, a szüleim nagyon különböző közegből származtak, édesanyám értelmiségi családból származott, anyai nagyapám egyetemi professzor volt, édesapám pedig gyergyóalfalvi származású. Ezt azért mondom el, mert úgy érzem, hogy ez segített engem abban, hogy a nagyon különböző közegből érkező páciensekkel, úgy a városi, mint a vidéki környezetből származó betegekkel megtaláljam a hangot” – mesélt magáról is Csíki Éva.
Csíkszeredában nőtt fel, 1991-ben érettségizett a helyi Márton Áron Főgimnáziumban.
„Mindig szerettem tanulni, így a Marosvásárhelyi Orvosi Gyógyszerészeti Egyetemre felvételiztem, ahova harmadikként kerültem be a 250 meghirdetett helyre” – osztotta meg. 1997-ben végezte el az egyetemet, majd rezidensként dolgozott tovább.
„A 2000-es évek elején nagy volt a szakorvoshiány a csíkszeredai kórházban, így az akkori kórházvezetés nagyon biztatott és támogatott, segített bennünket, hogy jöjjünk haza dolgozni.
Azért választottam az orvostudomány eme területét, mert az idegrendszer működése számomra mindig nagyon érdekesnek tűnt, szép szaknak találtam a neurológiát”– mondta Csíki Éva.
„Tanúja voltam annak a fejlődésnek, ami végbement a neurológiai ellátásban az utóbbi időszakban, általában egész Európában, de Hargita megyében és a csíkszeredai kórházban is. A 2000-es évek elején ugyanis nagyon kevés szakorvos dolgozott itt, olyan periódusok is voltak – például a szabadságok ideje alatt –, amikor egyetlen neurológus látta el az egész megyében úgy a sürgősségi ellátást, mint a járóbeteg-, mint pedig a fekvőbeteg-ellátást.
– sorolta az akkori nehézségeket. Hozzátette, ehhez képest
jelen pillanatban Hargita megye kórházaiban összesen két neurológiaosztály működik állandó ügyeleti vonallal és egy úgyenevezett neurológia-kompartimentum, ahol lehetőség van a sürgős neuroimagisztikai vizsgálatok elvégzésére.
„Azért jó ezeket a dolgokat feleleveníteni, hogy értékelni lehessen a jelenlegi helyzetet ahhoz képest, ami volt a 2000-es évek elején” – fogalmazott Csíki Éva.