{L1}
Mint Korodi Attila csíkszeredai polgármester kérdésünkre elmondta, kormányzati oldalról úgy a megyeszékhelyek szövetsége, mint az RMDSZ részéről is kérték, hogy
a város jelölje meg, milyen létesítményeket szeretne köztulajdonba átvenni.
Ezek között szerepel a bezárt gyalogos vasúti aluljáró is – tudtuk meg.
„Ahogy a költségvetés előkészítése lejár Bukarestben, keressük a Szállításügyi Minisztériumot, hogy célirányosan ebben a kérdésben egyeztessünk velük” – tette hozzá a városvezető. A város egyúttal a vasútállomáshoz közeli Erzsébet-park átadását is szeretné. A Román Vasúttársaság (CFR), amelynek védőövezetében az aluljáró található, évekig próbálta eltolni magától a kérdés rendezését, és a Szállításügyi Minisztériumhoz küldött kérdéseinkre korábban kétszer is azt válaszolták, hogy
állóeszközként nem szerepel a leltárukban az aluljáró, amely nem szolgál ki vasúti tevékenységet, nem a vasúti infrastruktúra része, és ezért nem is lehet állóeszközként nyilvántartásba venni.
A papíron nem létező aluljáró gazdája végül megkerült, természetesen a vasúttársaság személyében, amely a Nép Ügyvédje beavatkozására mégiscsak azonosította a létesítmény leltári számát. Erről a város tavaly hivatalos értesítést kapott.
Korodi Attila szerint amennyiben sikerrel járnak, és a város átveheti az aluljárót, kitisztítják, javításokat végeznek, kivilágítják és átadják a gyalogos forgalom részére. Kulcskérdés a felügyelet biztosítása a további rongálás, szemetelés megelőzése érdekében – a polgármester is úgy látja, ott
egy közbiztonsági probléma van, ezért felügyeleti rendszert kell biztosítani.
Mint mondta, ez összekapcsolódik a helyi rendőrség létrehozásának ügyével, mivel ezt a feladatot a rendvédelmi testületre bíznák. A város mobilitási pályázatából, noha szerették volna, végül kimaradt egy gyalogos és kerékpáros vasúti felüljáró építése ezen a területen – az elöljáró szerint azért, mert a vasúttársaság infrastruktúráért felelős ágazatának nehézkes belső procedúrái vannak például terület haszonbérbe adására. Korodi úgy látja,
egy ilyen felüljáróra szükség van, de a helyzetet törvénymódosítással kell rendezni.
Az elhanyagolt gyalogos aluljáró, amelynek felügyeletét nem, csak időközönkénti takarítását tudta biztosítani a vasúttársaság,
az évek során szeméttelephez hasonló fertőző gócponttá vált a bedobott hulladékok miatt, sokan közvécének is használták.
Emiatt a CFR úgy látta a legegyszerűbbnek a kérdés átmeneti rendezését, hogy két éve fémhálót rögzítettek a bejáratokhoz, megakadályozva a bejutást, és lezárva az aluljárót. A gyalogosok több mint húsz éve elkerülik az aluljárót, a vasútvonalakon járnak át, noha ez tilos.