2026 nyarán lesz tíz éve, hogy megjelent Netflixen a Stranger Things első évada, ami sok szempontból sorozattörténelmet írt. Többek között azzal, hogy a Peak TV utáni streaming-korszakban ez az egyik olyan produkció, amelynek két évada közt több mint három év telt el.
Úgy ért véget 2022. július elsején a Stranger Thing kettőbe osztott negyedik évada, hogy
senki sem tudta, hogy mikor kezdődik az utolsónak szánt ötödik etap forgatása.
Mindez azért volt problémás cliffhangeres évadzárót látva, mert a sorozat gyerekszínészei időközben a felnőttkorba léptek. Csak egy példa: a sorozat sztárjának számító Millie Bobby Brown az első évad megjelenésekor még 12 éves volt, 2025-ben pedig már betöltötte a 21-ik életévét, tavaly ráadásul férjhez is ment, azóta pedig házastársával egy gyereket is örökbefogadtak.
Az évek alatt a nézettségnek köszönhetően egyre hatalmasabbá duzzadó produkció gordiuszi csomója tehát az lett, hogy
fiatal felnőttek kell eljátszaniuk a tinédzser-karktereket,
ráadásul a címszereplő Millie „szekere” annyira beindult fiatal sztárként, hogy az ő zsúfolt naptára is közrejátszott abban, hogy ne lehessen csak úgy belevágni a későbbi évadok forgatásaiba.
De nem csak Millie Bobby Brown üstökösként beinduló karrierje volt az egyetlen hátráltató tényező, hanem
-
az egyre ambíciózusabb és a hollywoodi szuperprodukciókat is kenterbe verő büdzsé kilobbizása a Netflixtől,
-
a forgatási előkészületek,
-
aztán pedig maga a forgatás és a post-production nyújtották az évadok közt eltelt időintervallumot, mint a rétestésztát.
Ahonnan indult az egész
A féktelen ’80-as és ’90-es évekbeli nosztalgiavonatként is funkcionáló sorozat egy kitalált amerikai kisvárosban, Hawkinsban játszódik, ahol egy adott ponton
paranormális jelenségek borítják fel a mindennapok nyugalmát, egy kisfiú eltűnése pedig felkavarja a kisváros addig nyugodt életét.
A nyom nélkül eltűnt Will Byers az elkeseredett édesanya és a legjobb barátai rögtön elkezdik keresni, és mindent megtesznek annak érdekében, hogy az eltűnt fiú megtalálása mellett a végére járjanak a nem hétköznapi jelenségnek, ami egy adott ponton egy földöntúli szörny formájában materializálódik, akit le kell győzniük annak érdekében, hogy eljussanak a másik világhoz, ahol a kis Will csapdába esett.
Az első évadban egy rejtélyes kutatólaborból megszökött kopasz kislány – akiről kiderül, hogy telekinetikus képességekkel rendelkezik – lesz a barátjukat kereső fiúk szövetségese, innentől kezdve pedig
nincs megállás a mindent behálózó Upside Down és az elrettentően kinéző minyonjai elleni küzdelemben.
Eleven (Tizi), Mike, Dustin, Lucas, Will, Steve, Nancy, Johanthan, Joyce, Jim, Max és Robin karakterei szezonról szezonra lopták bele egyre jobban magukat a nézők szívébe, ez pedig nagyban köszönhető annak, hogy a készítők kellően komplexnek és szerethetőnek írták meg őket, akikkel könnyű azonosulni. Emellett a sorozat rengeteg szívmelengető és epikus jelenettel fokozza az amúgy is maximálisra tekert coolságot, ami a nosztalgiában teljesedik ki: emlékezzünk csak a Neverending story-duettre amit Dustin és Erica adnak elő a második évadban, vagy Eddie Munson Metallica-performanszára a negyedik felvonásban, de Kate Bush: Running Up That Hill című slágere is a Stranger Thingsnek köszönheti a reneszánszát.
A „régen minden jobb volt” húzóereje
Ne feledjük, hogy ez a sorozat akkor volt menő, amikor még valamelyest jobb hely volt ez a világ: nem tudtuk, hogy mi az a covid, nem volt háború Ukrajna és Oroszország között, visszatekintve pedig valamelyest gondtalanabbul éltünk, de sorozatfronton maradva a Stranger Things első két évadával párhuzamosan
-
még Kevin Spacey sem volt kirúgva a zaklatási botránya miatt a House of Cards-ból,
-
a Witcher akkor még csak könyvsorozatként és pazar videójátékként létezett, és nem volt képben az azóta teljesen elcseszetté vált sorozatadaptáció,
-
de akkoriban még a Netflix és a farvizén kinőtt konkurenciái sem voltak tele ennyi sorozat- és filmszeméttel.
A Stranger Things tehát egy, a mainál kisebb és kevésbé fragmentált piacon kellett kitűnjön, a minőségének köszönhetően pedig a mai napig a Netflix legnézetebb tartalmai között van (hol volt még akkor a Money Heist, a Bridgerton, a Wednesday vagy a Squid Game?), ráadásul úgy, hogy mindössze öt évad készült belőle tíz év alatt, amelynek utolsó etapját szintén a streamingóriás, elmúlt évek gyakorlatának megfelelően nem is két-, hanem rögtön három részletre tagolva mutatnak be, hogy ezzel is tovább tartson a tovább már nem húzható és fokozható élmény.
Ami még hátravan
Szerdától, november 26-ától vethetjük bele magunkat az első négy, egyébként mozifilm hosszúságú epizódokba, hogy aztán egy hónapnyi várakozás után karácsony napján – amikor a családi együttlét mellett indítanak el a legtöbben valamit az otthoni képernyőjük valamelyikén – kapjunk további három részt az ötödik évadból, hogy aztán a nagy, több mint két órás finálé megnézését a szilveszteri vagy újévi programjaink közé iktathassuk be.
Tizi és barátai története tehát elérkezett a mindent lezáró befejezéshez, ez azonban nem jelenti a „franchise” végét, hiszen a készítők már az elengedhetetlen spin-offot készítik elő, amely majd az eredeti történetből ágazik le, de teljesen új szereplőkkel játszódik, várhatóan pár cameo-val az eredeti Stranger Things gárdából.
A rajongók pedig készíthetik a „halállottót”, ugyanis a készítő Duffer-testvérek elmondása szerint a befejező évadban lesz az eddigi legsokkolóbb karakter-halál, így várhatóan a finálé előtt búcsúzni kell valamelyik közkedvelt karaktertől aki
akár az évek során rendkívül népszerűvé vált Steve, vagy akár Dustin is lehet,
hiszen az ő karaktereik kiírása lehet az a trigger-pont, ami olyan reakciócunamit indít el az interneten, ami a nézettséget is megdobja, pláne ha azt pont a negyedik epizód végi cliffhangerként lépik meg.
Az már biztos, hogy az összes eddiginél nagyobb, látványosabb, és hatalmasabb téttel bíró évadot kapunk, aminek méltón kell lezárnia a helyenként kissé megdöccenő, de alapjában véve konstans minőséget szállító sorozatot. A Netflixen és a készítőkön a nagyságrend nem múlott, hiszen
az utolsó felvonás a sorozatpiacon rekordnak számító 400 és 480 millió dollár közti összegből készülhetett el, ami epizódonként 50 és 60 millió dollárt jelent.
Csak viszonyításképp: a Trónok harca utolsó évada körülbelül 100 millió dollárból valósult meg, az epizódok költségvetései pedig 10 millió dolláros nagyságrendűek voltak.
A Stranger Things utolsó évadát tehát hatalmas várakozás előzi meg, a produkció pedig kiemelt helyen szerepel majd a 2010 utáni sorozattörténelemben, a Netflix pedig a szórakoztatóipar tortájából kihasított hatalmas szelete miatt
újabb, hasonló kaliberű produkciókban kell gondolkodjon, ha meg akarja őrizni első helyét az egyre zsúfoltabb piacon.
A Stranger Things azonban kis túlzással élve egyszeri és megismételhetetlen, a Duffer-testvérek pedig úgy magukkal, mint más sorozatipari szereplőkkel szemben nagyon magasra tették a lécet, amit nehéz lesz a jövőben úgy minőségben, mint nézettségben megugrani. Nekünk nézőknek pedig marad a régen minden jobb volt nosztalgia, és a jóleső érzés, hogy a Harry Potter-filmek után is volt egy olyan néznivaló, ami megszólította és elvarázsolta a millenial-generációt. De nem csak őket.