A Haáz Rezső Múzeum és a Budapesti Történeti Múzeum – Vármúzeum együttműködése révén létrehozott, fél évig megtekinthető kiállítást csütörtök délután nyitotta meg Miklós Zoltán-István, a székelyudvarhelyi múzeum igazgatója, Ölvedi Zsolt székelyudvarhelyi alpolgármester, illetve a Budapesti Történeti Múzeum képviseletében B. Szabó János történész, a kiállítás kurátora, aki számtalan érdekességek megosztott a jelenlévőkkel a tárlat anyagáról.
A kiállított figurák több mint kilencven százaléka Magyarországon készült, magánvállalkozók fröccsöntötték a szocializmus évei alatt, szemben a nyugati világ országaival, ahol nagy cégek foglalkoztak ezzel.
Akkor világosan kitapintható volt többnyire mindenhol az az elvárás és szándék, hogy az adott ország saját hadseregét és haditechnikáját mutassák be a gyerekeknek,
tulajdonképpen száz éve ezeken a játékokon keresztül kezdték el felkészíteni Európában a fiúgyerekeket a majdani katonai szolgálatra.
„Ez a szándék ’45 után sem múltak el a világban, a szocialista országokban és nyugaton is nagyon célzottan és irányítottan ebbe az irányba terelték a játékgyártást. Magyarországon viszont ’56 után történt egy nagyon drasztikus váltás, és ez volt az az érdekesség, amit megpróbáltunk körüljárni:
– idézte fel a játékfigurák gyártásának történetét a kiállítás kurátora. Az említett okok miatt történhetett meg az, hogy miközben Magyarországon épült a szocializmus, a magánvállalkozók angol, amerikai, francia, olasz, nyugat-német, de még ausztrál figurákat is másoltak – ezek többnyire az ’56-os kivándorlók révén jutottak el Magyarországra. Tehát lényegében
western- és NATO-katonák figuráival játszottak akkoriban a magyarországi gyerekek, miközben 1970-ig amerikai westernfilmet nem tűzhettek műsorra a magyar mozik.
B. Szabó János Romániára vonatkozóan is végzett egy kisebb kutatást, és kiderült, itt is nagyon hasonló volt a helyzet: a termelőszövetkezetekben voltak fröccsöntőmesterek, és ők is külföldi munkák alapján készítették el a játékfigurákat, annyi különbséggel, hogy ők jórészt csak nyugat-európai országok figuráit másolták.
A kiállítás anyagának egy részét egyébként egy sepsiszentgyörgyi gyűjtő bocsátotta a múzeum rendelkezésére, az általa készített terepasztallal együtt, de B. Szabó János saját gyűjteménye is a tárlat részét képezi.
„Katonadolog” a tárlat, amelynek a kínálata remélhetőleg kicsalogatja a digitális fantáziavilágból a gyerekeket abba az álomvilágba, amelyet régen a homokozóban hozzá kellett társítani ezekhez a játékfigurákhoz – fogalmazott beszédében Miklós Zoltán. A Haáz Rezső Múzeum igazgatója elmondta,
a játékkiállítás ötlete úgy merült fel bennük, hogy a székelyudvarhelyi polgármesteri hivatal és a város kulturális intézményei idénre meghirdették a játék évét.
„Egy kis keresgélés után könnyű dolgunk volt, hiszen fantasztikus kiállításról kaptunk hírt, amit utána meg is tudtunk látogatni a Budapesti Történeti Múzeumban, ahol Kádár (játék) katonái címmel egy olyan 400 négyzetméteres kiállítás nyílt, amelynek egy kicsinyített mása itt, a székelyudvarhelyi múzeumban is bemutatkozik ma (csütörtökön, szerk. megj.)” – elevenítette fel a tárlat előzményeit. Miklós Zoltán ugyanakkor emlékeztetett arra, hogy szombaton délután 4 órától éjfélig, a múzeumok éjszakáján is megtekinthető a tárlat, de a rendezvényre különlegességekkel is készülnek.
– részletezte.
Láthatóan a múzeum életét is különleges rendezvényekkel gazdagítja a játék éve – mondta beszédében Ölvedi Zsolt, Székelyudvarhely alpolgármestere –, noha a megszokott és népszerű múzeumpedagógiai foglalkozásokat, illetve az iskolásokat vonzó rendszeres programokat tekintve kicsit sem volt idegen korábban sem a játék fogalma a múzeumban.
A kiállítás egyaránt ajánlott azoknak, akik nosztalgiázni szeretnének a gyerekkorukat meghatározó játékfigurák közt, valamint azoknak is, akik a társadalomtörténet könnyedebb bemutatását szeretik.
Ő maga az előbbiek csoportjába tartozik, hiszen ilyen műanyag figurákkal játszott gyerekkorában, de ekkora készletet akkoriban még az üzletek játékpolcain sem látott – mondta az alpolgármester.
A tárlatmegnyitón – a tematikához igazodva – Vajda Szilvia katonadalokat énekelt.