Első alkalommal jelent meg Románia területén a juhhimlő, a ragályos betegséget egy rutinellenőrzés során igazolta az állategészségügyi szakhatóság a Teleorman megyei Dobrotești község két állattartó gazdaságában, amelyekben összesen 702 juhot és 31 kecskét tartottak. A hatóságok a járványvédelmi terv részként az állatok azonnali leöléséről döntöttek, és a gócpont körül védő-, illetve megfigyelőzónát jelöltek ki, értesítették és leellenőrizték a megye összes juh- és kecsketartó gazdaságát, a ragály felbukkanásáról pedig értesítették az Európai Bizottságot és az Állategészségügyi Világszervezetet (WOAH) – közölte az esetről az Országos Éllategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Hatóság.
A hatóság Hargita megyei kirendeltségének igazgatója bízik benne, hogy nem jelenik meg a megyében a juhhimlő, ugyanakkor az óvintézkedések fontosságára hívta fel az állattartó gazdák figyelmét.
„Ez egy egzotikus állatbetegség volt, de sajnos a klímaváltozással ez is egyre közelebb került az országhoz. Korábban Bulgáriában és Görögországban voltak gócok, tehát a mediterrán térségben volt jelen.
Ezek a jellemző tünetek, de nagyon fontos az első jelekre felfigyelni és azonnal szólni az állatorvosnak, mert az akut tünetek után a betegség terjedése hamaran megváltozik, úgy, hogy egy-egy juhnak még lesz láza, egy kevés kiütése, de a továbbiakban már csendben fog terjedni a fertőzés” – magyarázta István Róbert, a Hargita Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Igazgatóság vezetője. A kór lefolyásáról azt is elmondta,
az elsőként megfertőződött egyedek elpusztulnak,
de ahogy terjed a betegség, egyre kevesebb tünetet okoz és nem is öli meg az állatot, a nagyobb veszélyt pedig az ilyen juhok és kecskék jelentik, azok ugyanis észrevétlenül terjesztik tovább a juhhimlőt.
A betegség közvetlen érintkezéssel terjed az állatok között, mint ahogyan a kiskérődzők pestise, tehát a beteg állat érintkezik az egészségessel és átadja a fertőzést. De sajnos a juhhimlő esetében is tartani kell „a humán faktortól”: a kontroll nélküli állatszállítás, kereskedelem, a gépkocsik fertőtlenítésének a hiánya, az állategészségügyi felügyeletet megkerülő adásvételek nagy veszélyt jelentenek a ragály elterjedése szempontjából – hangsúlyozta István Róbert. Emlékeztetett, a kiskérődzők pestise is megjelent korábban Tulcea megyében, de néhány nap múlva már az ország másik végében, Temes megyében is igazolták, ez pedig úgy történt, hogy Tulcea megyéből fertőzött állatokat szállítottak Temes megyébe.
Az ilyen eseteket kell megelőzni, éppen ezért,
elsődleges óvintézkedéseként a rendőrséggel közösen folytatják a közúti ellenőrzéseket az engedély nélküli állatszállítmányok kiszűrése érdekében
– mondta a megyei állategészségügyi szakhatóság vezetője. A főhatóságnál most van folyamatban az országos érvényű intézkedési terv kidolgozása, azt várhatóan rövidesen megkapják, így abból derül majd ki, hogy milyen tevékenységeket kell még végezzenek a juhhimlő megjelenésének a megelőzése érdekében.
A betegséget egyébként más állatok nem terjesztik, és az emberre sem veszélyes a juhhimlő. A megjelenése azonban nagy gazdasági károkat okoz, ugyanis az érintett gazdaságban le kell ölni a teljes juh és kecskeállományt. Erre ugyan állami kártérítést kap az érintett gazda – „ha minden rendben volt” a gazdaságban –, de a járványvédelmi intézkedések miatt megbénul egy időre az érintett környéken minden kiskérődzőkkel kapcsolatos tevékenység, tehát az állatszállítás és kereskedelem is. Ilyen esetben
a gócpont 3 kilométeres körzetében védelmi zónát, a 10 kilométeres körzetében pedig megfigyelési zónát jelölnek ki a hatóságok
– ismertette a vonatkozó protokollt István Róbert.
A juh és kecsketartóktól mindössze egy dolgot kérnek, tért rá kérdésünkre a gazdák teendőire a szakhatóság megyei igazgatója: a legelső gyanús jel, tünet megjelenésekor azonnal szóljanak az állatorvosnak, a helyi körorvosnak vagy a hatósági állatorvosnak.