Egyéb kategória

Kimaradnak a kiselemisek az olimpiászokból, de ezzel csak jól járnak

Az oktatási minisztérium úgy döntött, hogy 2025-ben sem rendez országos tantárgyversenyeket I-IV. osztályosok számára. Daniel David tanügyminiszter a döntést azzal indokolta, hogy

hangsúlyt kell fektetni az alapvető kulcskompetenciák fejlesztésére a gyerekek saját ütemében, nem az olimpiászokra.

A tanügyminiszter saját blogján fejtette ki, hogy ezek a minisztériumi szinten megrendezett versenyek miért torzíthatják a kulcskompetenciák fejlesztését az elemi osztályos tanulók esetében. Úgy véli, hogy

az olimpiászok túl korán kezdik el ösztönözni a magánórák iparágát – ugyanis nem keveset kell tanulni és készülni egy ilyen versenyre – és túl korán összpontosítja a gyerek fókuszát bizonyos területekre, miközben más, szintén alapvető területeket figyelmen kívül hagynak.

Következetes oktatáspolitikára van szükségük a diákoknak

„Az igazság az, hogy a minisztérium 2024-ben sem rendezett olimpiákat az I-IV. osztályosok számára, tehát ez nem egy teljesen új döntés. Azonban igaz, hogy most ezt erőteljesebben vállalom, mivel az I-IV. osztályokban fontos, hogy az alapvető kulcskompetenciák elemeit építsük fel. Ezt az alapvető szintet minden gyermek ütemében kell fejleszteni. Ha ezt elmulasztjuk, akkor az erre épülő további fejlődés szenvedni fog” – írta a miniszter, aki szerint fontos, hogy következetes politikát alakítsanak ki az oktatásban, hogy ne zavarják meg a gyerekek fejlődését, és ne hozzanak olyan döntéseket, amelyek ellentmondanak egymásnak. Utalt itt arra, hogy

a kiselemisek például jegyeket sem kapnak még, csak minősítéseket pont amiatt, hogy elkerüljék a túl korai megkülönböztetést a gyerekek és az iskolák között, illetve a személyes önértékelés sérülését.

„Ebben a korban a legfontosabb a kooperáció és a csapatmunka fejlesztése, miközben a versengés, amely szintén fontos, de ennek a szintnek megfelelően és ebben a kontextusban kell hogy történjen” – indokolta Daniel David az országos tantárgyversenyek hiányát az alsó tagozatosok körében.

A minisztérium ugyanakkor nem tiltja a helyi, regionális vagy országos versenyek lebonyolítását, amelyeket az iskola autonóm módon és felelősségteljesen vállal a szülők bevonásával, hisz ezekkel a megfelelő versenyszellemet ösztönözik.

A tárcavezető szerint ezeknek összhangban kell lenniük a minisztériumi politikáival, de nem rendelkeznek olyan súllyal és üzenettel, mint a minisztérium által szervezett tantárgyversenyek. Ugyanakkor vannak már kötelező értékelések a második és negyedik osztályban, amelyeket sokkal tudatosabban kellene használni a tanulók személyre szabott tanulási folyamatában – tette hozzá Daniel David blogbejegyzésében.

A többi nem jelent akkora stresszforrást számukra

Körtesi Sándor, a marosvásárhelyi 7-es számú általános iskola igazgatója is úgy látja:

jó döntés, hogy a kiselemisek kimaradnak az országos tantárgyversenyekből, mert nincs is rá szükségük.

„Ez egy fölösleges stresszforrás lenne nekik, hiszen ezek a versenyek már teljesen más szintűek, mint azok, amiket jelenleg is szerveznek számukra. A mostani versenyek más jellegűek, nem annyira magas szintűek, és nem kell annyit készüljenek rá a gyerekek, míg egy tantárgyversenyre 5-8. osztályban heteket, akár hónapokat tanulnak a gyerekek ahhoz, hogy jól fel legyenek készülve.

Egy nulla-negyedik osztályos gyerek nem tudja felfogni, hogy mennyi erőfeszítésre van szükség egy ilyen versenyre való felkészüléshez. Tehát én mindenképpen jó döntésnek tartom azt, hogy továbbra se legyenek ilyen szintű versenyek ebben a korban”

– fejtette ki véleményét a Székelyhonnak Körtesi Sándor.

Kulcskompetenciák, amelyeknek fejlesztése elsődleges kisiskolás korban

Minden tantárgyon belül léteznek alap- és sajátos kompetenciák. Anyanyelvi szinten a beszédészlelést, a szóbeli kifejezőképességet, valamint az írott szöveg megértését és az írásbeli kifejezőképességet említi kulcskompetenciaként Bodoki Lili marosvásárhelyi tanítónő. Ez a négy alapkompetencia pedig lebontódik több sajátos kompetenciára, például aktív befogadóként való részvétel életszerű kommunikációs helyzetekben, olvasott szövegek iránti érdeklődés tanúsítása, egyszerű matematikai műveletek végzése számokkal – teszi hozzá a pedagógus.

Matematikából például fontos alapkészség a közvetlen környezetben megtalálható tárgyak mértani jellemzőinek felismerése, feladatok megoldása az adatok csoportosításával, ábrázolásával.

Sajátos kompetenciaként pedig a számjegyek írása, olvasása, alkotása, számjegyek összehasonlítása, és azok rendezése, illetve matematikai szimbólumok alkalmazása, például az összeadás, kivonás műveleteinek elsajátítása fontos készség a kisiskolás korban – magyarázta a Székelyhonnak a marosvásárhelyi tanítónő.