Egyéb kategória

Kóborkutya-kérdés: várni kell a megoldásra

Egy csíkszeredai lakos a Fenyő utcában látott több kóbor kutyát, amelyeket veszélyesnek vélt a kerékpározókra és kutyájukat sétáltatókra egyaránt – erről a Civil Csíkszereda Facebook-csoportban is bejegyzést tett közzé, azzal a kérdéssel, hogy hová fordulhat ezzel a problémával. A jogszabályok szerint ez a polgármesteri hivatalok hatásköre. Maria Plumbu, a Hargita Megyei Rendőr-főkapitányság szóvivője elmondta,

a törvények értelmében a polgármesteri hivatal a „tulajdonosa” minden kóbor kutyának, kötelességük menhelyet biztosítani, ahová vihetik a befogott állatokat.

Mindezen előírások betartását a megyei állatvédelmi rendőrség ellenőrizheti. „Tehát aki kóbor kutyát lát, az a polgármesteri hivatalnak kell jelezze” – szögezte le Plumbu.

A gond viszont abból adódik, hogy egyelőre a csíkszeredai önkormányzatnak nincs konkrét megoldása a kóbor kutyák jelentette probléma kezelésére, jelenleg a szolgáltatás kiszervezésén dolgoznak. Korábban a taplocai kutyamenhelyt működtető Pro Animalia Alapítvány látta el ezt a feladatot a város megbízásából, azonban mint Száva Emesétől, az alapítvány ügyvezető igazgatójától megtudtuk, 2019 óta nincs szerződésük a várossal.

Ennek ellenére a városból is fogadnak be kutyákat, átlagban havonta tízet is, főleg a csibai, hargitafürdői, szécsenyi városrészekben.

Szeretnénk, ha az emberek is megértenék, hogy befogadjuk a kutyákat, amíg bírjuk, de ez nem kötelességünk, nem az adófizetők pénzéből működünk

– hangsúlyozta. Jelenleg is telt ház van a menhelyen, és az alapítvány személyzethiánnyal is küszködik. Száva Emese kitért arra is, hogy a kóborkutya-probléma gyökere az, hogy a gazdákat nem ellenőrzik megfelelően, ezért kutyáikat úgy tartják, úgy engedik szabadon, ahogy akarják. „Amíg nincsenek kellőképpen ellenőrizve a kutyatartók, a kutyák ivartalanítása, a csippel való ellátása, az adás-vételek követése, addig teljes illúzió azt várni, hogy egy falu, egy város kóborkutya-mentes legyen” – magyarázta. Szerinte, ha a csíkszeredai önkormányzat is nyitna egy menhelyet, az is rövid időn belül megtelne az említett okok miatt.

A menhelyen vasárnap nyílt napot tartottak, így lehetőségük volt a városlakóknak is betekintést nyerni a munkájukba. A létesítmény működését egyébként a németországi partnerszervezetük, a Bruno Pet állatvédelmi szervezet támogatja.

Megfelelni az előírásoknak

Bors Bélát, Csíkszereda alpolgármesterét is megkerestük a témában, aki elismerte, hogy jelenleg valóban nincs működő szerződésük, ezért – mint fogalmazott – mélységesen hálásak azért, hogy a Pro Animalia így is ellátja ezeket a tevékenységeket.

Az elmúlt két évben megváltoztak, szigorúbbak lettek a jogszabályok, másfél éve az állategészségügyi hatóság is végzett ellenőrzéseket, ők is felhívták a figyelmet, hogy milyen mai követelményeknek kell eleget tenni ahhoz, hogy engedéllyel rendelkező kutyamenhelyt lehessen működtetni

– magyarázta.

Hozzátette, ez egy országos probléma, amióta létrejött a két éve működő állatvédelmi rendőrség, szigorúbbak lettek azok az elvárások, amelyeknek eleget kell tenni.

Konténereket vásároltak

Annak érdekében, hogy az előírásoknak eleget tegyenek, az elmúlt évben 200 ezer lejes beruházást végzett a csíkszeredai városháza:

vásároltak két egybefüggő konténert, amelyekben műtőt, rendelőt, gyógyszerraktárt, eszköztárt, illemhelyiséget és mosdót, valamint előszobát alakítottak ki.

A konténereket a taplocai menhely mellett található városi területen állították fel. Ugyanakkor nemrég megérkeztek a kutyák kezeléséhez szükséges felszerelések és egyéb eszközök is.

„Ezután következik a szolgáltatás kiszervezése, az önkormányzatnak ugyanis plusz terhet jelentene, ha saját maga szeretné ellátni ezt a feladatot, így mivel a jogszabályok is megengedik, kiszervezzük a munkát” – mondta Bors Béla. Hozzáfűzte, bízik benne, hogy a kiszervezés során továbbra is együtt tudnak működni a Pro Animalia Alapítvánnyal.

Nem véletlenül van a két menhely szorosan egymás mellett, a város és az alapítvány jól tud együttműködni. Csak idő kérdése és a városháza is teljes jogú engedélyeztetéssel és kiszervezett szerződéssel fog rendelkezni

– bizakodott.

Az előírásokról

A Hargita Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Igazgatóság részéről Szabó Éva elmondta, a kóbor kutyák kérdését elsősorban a 2001-ből származó 155-ös számú sürgősségi kormányrendelet szabályozza, amelyben például a menhelyeken kialakított kennelek előírt mérete is szerepel. Ezt a sürgősségi kormányrendeletet a 2013-ból származó 258-as számú törvény módosította, továbbá az alkalmazási normáit a 2013-ból származó 1059-es számú kormányhatározat fogalmazta meg. Újabban a 2021-ből származó 20-as számú határozat tartalmaz néhány kiegészítő előírást a témában. „Az önkormányzatok kiszervezhetik a tevékenységet, az engedélyeztetéshez az előírásoknak meg kell felelni és kérést kell letenni az igazgatósághoz” – magyarázta az illetékes.