„Székelyföldi geológus kollégákkal konzultálva (Márton István, Serfőző Antal, András Eduárd, Deák Ferenc, Silye Lóránd), valamint a parajdi bányászokkal történt délelőtti egyeztetések nyomán (a polgármester és a marosi vízügy is jelen volt) három kockázati övezetet jelöltem ki” – írja Facebook-bejegyzésében a vízzel feltelt parajdi sóbányával kapcsolatosan Kovács J. Szilamér.
Az általa meghatározott zónák a következők:
-
vörös zóna (magas kockázat) – a Párhuzamos, valamint a József-bánya 20 méter vastag födémjének beszakadása jelenti a legnagyobb veszélyt, ami ha egy darabban történik meg, akkor sósvíz-árhullámot is generálhat, végigsöpörve a közeli faluszakaszt. Ez 2–3 hét múlva történhet meg, a konkrét bekövetkezésre 50 százalék esély van. Ebbe a zónába tilos nehéz gépekkel bemenni vagy a munkások számára gyalogosan hosszasan időzni.
-
narancs zóna (közepes kockázati zóna) – amennyiben a beszakadás megtörténik, ez részben további helykitöltő lejtőmozgásokhoz vezet. Ebben a zónában történhet az árhullám levonulása.
-
sárga zóna (alacsony kockázat) – ugyanazon eseményekre vonatkozik, mint a fenti, csak térben jobban kiterjedve.
„Az út túloldalán a só már 1 kilométer mélyen van, amint a Wellness ACEX fúrásai mutatják, itt oldódási veszéllyel nem kell számolni, csupán utólagos helykitöltő csuszamlásokra lehet számítani” – fogalmaz a szakember.
A Székelyhon napok óta követi a fejleményeket a parajdi sóbányával kapcsolatban. Az Országos Sóipari Társaság (Salrom) által működtetett parajdi sóbányába a hét elején tört be ismét a felette folyó Korond-patak vize, miután a heves esőzések nyomán lezúdult áradattal érkező hordalék elszakította a patak medrét védő geofóliát. A másodpercenként 50 köbméteres hozam mindössze három nap alatt teljesen elöntötte a több mint száz méter mély bánya valamennyi részlegét, a turisztikai szintet és a legújabb, Telegdy-bányát is, ahol 1991-ben kezdődött meg a sókitermelés.