„Nézzünk túl a kerítésen, avagy az újrakezdés költségvetései” címmel szervezett szakmai vitát a Romániai Magyar Közgazdász Társaság (RMKT) székelyudvarhelyi szervezete a Székelyhonnal közösen szerdán délután a Hargita Business Centerben, Székelyudvarhelyen.
A rendezvény témájaként a hat nagyobb székelyföldi város 2021-es költségvetéseknek a számokon túli világa kerül terítékre.
A találkozón Soós Zoltán, Marosvásárhely, Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy, Korodi Attila, Csíkszereda, valamint Gálfi Árpád, Székelyudvarhely polgármestere vett részt. A beszélgetést Geréb László, az RMKT székelyudvarhelyi elnöke moderálta, miután vitaindítóként bemutatta a székelyföldi városok 2021-es költségvetéseinek az összehasonlító elemzését.
Marosvásárhelyen az új városvezetés számára a jelenleg a „rendcsinálás” okozza a legnagyobb gondot, amint arról Soós Zoltán polgármester beszámolt:
„húsz év szabadrablás” után kell működő- és fejlődőképessé tegyék a várost.
Egy alig működő hivatali apparátust vettek át, amelyben nagyon sokan úgy gondolták, az a legbiztonságosabb, ha nem dolgoznak semmit, mert abból nem lehet baj. Ez miatt már megváltak hét korábbi igazgatótól, és további leváltások is lesznek. Az új városvezetés a mandátumot az adókérdések rendezésével kezdte, de nem korrekciókkal, módosításokkal, hanem az adó begyűjtésével, ugyanis
mint kiderült, a szemétszállítás esetében 2020 előtt ez nem történt meg, azaz a lakosságnak nagyjából a harmada az elmúlt hat évben egyáltalán nem fizetett a hulladékgazdálkodásért.
Az előző városvezetés részéről ez egy tudatos, populista gesztus volt, mint ahogyan az is, hogy az éves költségvetésből mintegy 2 millió eurót fordítottak különböző nyugdíjas segélyekre, hogy négyévente a szavazóurnákhoz csábítsák őket, de ezzel nagy károkat okoztak a városnak – mondta Soós Zoltán. Számításaik szerint
csak az, hogy korábban nem gyűjtötték be a hulladékgazdálkodási díjat, évente 18-20 millió eurós bevételkiesést jelentett a városnak.
A korábbi káros gyakorlat megváltoztatása népszerűtlen lépésekre kényszeríti az új városvezetést, és az első mandátumát töltő polgármester szerint ez az utolsó év, amikor még meghozhatják ezeket a döntéseket, a következő évtől a fejlesztésekre kell koncentráljanak, ugyanis amellett, hogy el kell nyerjék a marosvásárhelyi románság bizalmát, a magyarságot is meg kell győzzék, akiknek egy része a korábbi polgármesterre szavazott a választásokon a különféle segélyek és kedvezmények miatt.
Mindeközben a korábbi városvezetés a mintegy 310-320 millió lejes helyi éves bevételeiből 70-80 millió lejt költött a szemétszállításra és télen a hóeltakarításra.
Az felügyelők aláírták, hogy a második félévben Marosvásárhelyen begyűlt durván 50 ezer tonna szemét, azt mondtuk, jó, semmi gond, de megnézzük a szentpáli hulladéklerakót. Ott kiderült, hogy van 26 ezer tonna. Tehát volt 24 ezer tonna szemét, amiről ma sem tudjuk, hogy hol van. Azóta perben állunk a céggel” – fogalmazott, megjegyezve, hogy a hulladékgazdálkodás közbeszerzési eljáráson való újraszervezése legalább fél, de akár egy évig is eltarthat. A szemétügy problémáját az is tetézi, hogy
Marosvásárhelyen a szelektív szemétgyűjtés aránya gyakorlatilag nulla, amely miatt már bírságot is kapott a város, emellett pedig még egy tízmillió eurós adósságot is örököltek az előző városvezetéstől.
A fejlesztések közül a közúti infrastruktúra és a közszállítás fejlesztését tartja a legfontosabb Marosvásárhely polgármestere.
Lecserélik a tömegközlekedésre használt 85 elavult buszt 118 új járműre, nagyjából egyenlő arányban elektromos, hibrid meghajtású és korszerű dízel buszokra
– mondta el Soós Zoltán. A városi terelőút ügyében már szerződést kötöttek a fejlesztési minisztériummal, hat útszakasznak a tervezése már elkezdődött, ez összesen mintegy 12 kilométer hosszú, a városhatárokon belül lévő útfelületet jelent.
Nyolc parkolóháznak készülnek már az előtanulmányai, ebből négyet saját bevételeiből építene fel a városvezetés, a másik négyet pedig magántőke bevonásával vagy valamelyik, a város által kezelt részvénytársaság, bankkölcsönből.
Szeretnék ugyanakkor növelni a nagyvállalatok jelenlétét is a városban, főként gyógyszergyártó vállalatokkal tárgyalnak ez ügyben – mondta Soós Zoltán.
A Geréb László által bemutatott költségvetési elemzésben szó volt a költségvetési megtakarításokról is, azaz arról, hogy egyes önkormányzatok mennyi pénzt tudtak átvinni egyik évből a másikba. Ennek a megítélésével kapcsolatos meglátásairól beszélt elsőként Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere. Elmondta:
nem az a jól működő önkormányzat ismérve, hogy nagy összeget visz át a következő évbe, hiszen ez azt jelzi, hogy a tervezett beruházások egy részét nem tudták kivitelezni.
„Én mindig arra törekedtem, hogy év végén nulla lej legyen a kasszában. Azt hiszem, hogy a közpénznek nem a kincstárban van a helye, hanem a gazdaságban, a beruházásokban, az emberekben, a programokban, és így tovább.
– fogalmazott Antal Árpád. A hitelfelvételt illetően is a pénz körforgásában hisz: amikor válság van, akkor hitelt kell felvenni, amikor jól megy a gazdaság, akkor pedig törleszteni.
Szüksége van a városnak ezekre a pénzekre a fejlesztésekhez szükséges pályázati önrészek finanszírozására, illetve betolják ezt a gazdaságba, ezáltal új munkahelyek jönnek létre, versenyképesebb bérekkel, tehát a fejlődést szolgálják. Sepsiszentgyörgy polgármestere arról is beszélt, hogy
fontosak ugyan a reformok, a nagy beruházások, épületfelújítások, szigetelések, ő mégis szerethetőbbnek tart egy olyan közösségi projektet, mint amilyen a napokban elindult sepsiszentgyörgyi Lábbusz program, amelyben felnőttek kísérnek iskolába gyerekeket.
A program összköltségvetése mindössze 1240 lej. Sepsiszentgyörgy polgármestere szerint rendkívül fontos az, hogy a város lakói elégedettek legyenek, és ők maguk is érezzék a fejlődést, ne csak halljanak róla, hogy vannak.
Úgy véli, hogy a székelyföldi önkormányzatoknak nem versenyezniük kell egymással, hanem összekapcsolni a szakapparátusukat, hiszen a céljaik azonosak és ez mindannyiuk javát szolgálná. Ha mégis összehasonlításra kerülnek, például a hivatali működési költségek esetében, akkor viszont fontos megvizsgálni, hogy milyen a kiszervezett munkák aránya, hiszen például
hiába tűnik úgy, hogy Sepsiszentgyörgyön nagyon olcsó a hivatal működtetése, mert valójában sok céget foglalkoztatnak, azoknál az önkormányzatoknál viszont, ahol hivatali alkalmazottak végzik el ezt a munkát, ott a hivatal működési költségeinél jelennek meg ezek a kiadások.
Hasonló a helyzet a beruházásokkal esetében végzett összehasonlítás esetében is, ugyanis számos nagy értékű pályázati összeg nem megy át a helyi költségvetésen, így nem is jelenik meg abban, eltorzítva az adatokat.
Moderátori kérdésre válaszolva Antal Árpád elmondta, nem tud kiemelni egy olyan projektet a város 2021-es költségvetéséből, amit a legfontosabbnak tart, de azt tűzön-vízen át el akarja érni, hogy
a 2014-2020-as európai uniós pályázati ciklusban elnyert minden pályázatuk esetében legyen meg idén a kivitelezési szerződés, illetve azt is, hogy a 2021-2027-es EU-s költségvetési ciklus különböző programjaira tudják előkészíteni a terveket.
Csíkszereda új polgármestere, Korodi Attila számára az elmúlt hat hónap azt mutatta meg, hogy a látszólag jó irány ellenére nagyon komoly versenyképességi deficitjei vannak Csíkszeredának, ami a magánszférában és a közszférában egyaránt megjelenik. A problémákat ő hard és soft ügyekre osztja. Előbbi kategóriába tartozik az, hogy
a város nagyon be van szorulva egy nagyon merev beltelkes rendszerbe: nincsenek közterületeik, ahová tömbházakat, inkubátorházat vagy akár egy bölcsődét építsenek, így inkább az okoz fejtörést a városvezetés számára, hogy miként tudnak érvényesülni a következő EU-s pályázati ciklusban.
„Rájöttünk, hogy hat stratégiai ipari és lakóövezeti zónára nincs területrendezési terv, hogy ez egy szélmalomharc évek óta. Amikor a városnak a jelenlegi felületének – ami kültelek-beltelek határt jelent – a 60 százalékára mi PUZ-t (zonális rendezési tervet) kell készítsünk, akkor az azt jelenti, hogy óriási bajok vannak. Szakadékból indulunk, és ez hatalmas gond.
– fogalmazott Korodi Attila, megjegyezve, hogy még a központi zónára sincs rendezési tervük. Elmondta, két évig még radikális, új lépéseket előkészítő döntések nem lesznek Csíkszeredában –
telekvásárlási, illetve olyan területrendezési folyamatok előtt állnak, amelyek teljesen igénybe veszik majd a hivatalt.
A költségvetési elemzés adataira apropózva elmondta, éppen azért nőnek a hivatal működési költségei, mert a felsorolt problémák megoldása érdekében növelni kell az érintett hivatali osztályok kapacitását. Gazdaságfejlesztő osztályt is létrehoztak a csíkszeredai városházán, ugyanis a polgármester szerint a megyeszékhely túlságosan belekényelmesedett a közhivatalnoki berendezkedésbe.
Idén kultúrára, sportra több pénzt költ a városvezetés, mint tavaly, az oktatás esetében sem csak a beruházásokra fordítanak pénzt.
– fogalmazott a csíkszeredai városvezető.
A fontosabb projekteket illetően Korodi elmondta, a csíkszeredai városvezetés is tervez terelőutakat, de olyan nyomvonalakban gondolkodnak, amelyek nem csak a várost, hanem több falut is kikerülnek. Ezek közé sorolta a harmadik, időseknek szánt nappali foglalkoztató központot is, a jelenleg zajló iskolafelújítások befejezését, hogy újakba tudjanak kezdeni, illetve azt is fontosnak tartja, hogy idén tudják elindítani az önkormányzat nagy digitális platformjának a kiépítését célzó közbeszerzési eljárást. Legalább két zonális rendezési terv elkészítését is szeretnék befejezni idén.
Székelyudvarhelynek sikerül az elmúlt négy évben tizenöt EU-s pályázati finanszírozást elnyernie, de – amint azt az először 2016-ban megválasztott Gálfi Árpád polgármester kiemelte –, akkor azzal kezdték a munkát, hogy megnézték, milyen lehetőségeik maradtak még a 2013-ban elkezdődött EU-s pályázati ciklusban.
Akadályt jelentettek ugyanakkor a város rendezetlen vagyoni kérdései is – utak, járdák, középületek telekkönyvezése –, amelyeket menet közben próbáltak megoldani.
„Ennek eredményeként elmondhatjuk, hogy sikerült az elmúlt négy évben tizenöt EU-s pályázati finanszírozást lehívni Székelyudvarhelyre. Ez összesen 30 millió eurós pályázati forrást jelent” – fogalmazott.
A hulladékgazdálkodás, illetve vízszolgáltatás esetében olyan stratégiai döntéseket tudott hozni a városvezetés, amelyek nem csak a város, hanem Udvarhelyszék érdekeit szolgálják. Gálfi Árpád szerint a „rendcsinálásban” őt Soós Zoltánhoz hasonlítják, de meggyőződése, hogy mindezt a közösség érdekében teszi ő és a városvezetés.
A Geréb László által bemutatott költségvetési elemzést illetően elismerte, hogy
valóban magasak Székelyudvarhelyen a hivatal működési költségei, hangsúlyozta viszont, hogy ennek az is az oka, hogy a több, mint negyven külsős szerződést megszüntették, és azoknak a munkáknak a nagy részét már hivatali alkalmazottak végzik, aminek a költsége így átkerült a hivatal működési kiadásai közé.
Több nagyobb beruházás esetében pedig éppen fordított a helyzet, ugyanis a pályázati pénzek nem mennek át a költségvetésen, így nem is jelennek meg ezek az összegek a tervezett fejlesztésekre szánt költség közt.
A fejlesztéseknél maradva elmondta, a székelyudvarhelyi terelőútnak meghatározták már a nyomvonalát a város adminisztratív határterülete mentén, az előtanulmányt már elkészítették és a nyomvonal mentén fekvő területek tulajdonosait is beazonosították, már csak a finanszírozás hiányzik, de bízik benne, hogy találnak forrást a beruházásra.
Foglalkoznak ugyanakkor a másik, Székelyudvarhely csíkszeredai kijáratától a város segesvári kijárata irányában tervezett terelőút ügyével is – mondta a polgármester.
A 2021-2027-es EU-s pályázati ciklusban a székelyudvarhelyi városvezetés számára elsődleges prioritás a parkolóház-építésekre és a közszállítás fejlesztésére történő pénzlehívások.
Az idénre tervezett beruházások közül Gálfi Árpád sem tudott egy legfontosabbat kiemelni, hosszabb távon viszont a Harvíz Rt.-vel közös, 30 millió euró értékű beruházást nevezte a legfontosabbnak, illetve a villanyvezetékek földbe helyezését és a közvilágítás fejlesztését.