Az első keresztet egy csíkmadarasi baráti társaság helyezte el a Madarasi Hargita csúcsán még az 1980-as évek második felében, amikor az elmúlt rendszer hatóságai különösen nagy erőfeszítéssel üldözték és rongálták az egyházi szimbólumokat – tudtuk meg Imre Lajos Lórándtól, a csíkmadarasi közbirtokosság elnökétől.
A helyszín nagyon hamar egyházi jellegű zarándokhelyé vált, már a kilencvenes évek óta tartanak ott szentmiséket minden szeptember harmadik szombatján.
Húsz évvel ezelőtt teljesen spontán módon kezdtek el kopjafákat elhelyezni a hegycsúcson az odalátogatók, ami az elkövetkező tíz évben senkit sem zavart, sőt meghittséget kölcsönzött a helyszínnek.
Idővel azonban – a közbirtokossági elnök szerint – sokan „átestek a ló másik oldalára”, hiszen rengeteg új lebetonozott vagy csak kövekkel kitámasztott szimbólum jelent meg.
– magyarázta Imre Lajos Lóránd.
A hegycsúcson elhelyezett szimbólumok elszaporodása után jelezték a környezetvédők, hogy meg kellene tisztítani teljesen a Natura 2000-es környezetvédelmi területet, amivel nem mindenki értett egyet. Az ellentétek feloldása érdekében több gyűlést is szervezetek egy kompromisszumos megoldás megtalálása érdekében, amelyre mások mellett a területtulajdonosokat, a közbirtokosságokat, a civileket, a környezetvédőket, valamint az érintett önkormányzatokat is elhívták.
Végül az az egyezség született, hogy csupán négy kereszt – a szentegyházi, a zetelaki, a kápolnásfalui és a csíkmadarasi –, továbbá a valamikori vármegyéket idéző hatvannégy, jobb állapotban lévő kopjafa maradhat a hegycsúcson.
Utóbbiakat, a veszekedések elkerülése érdekében, egy ebből a célból létrehozott bizottság fogja kiválasztani, amelybe a korábban felsorolt érintettek mindegyikét bevonják. A hegycsúcson maradó jelképek köré ugyanakkor a csíkmadarasi katolikus templom alaprajzát szeretné felépíteni a terület tulajdonosa – természetesen a lehető legkörnyezetbarátabb elemeket használva.
A helyszínen esetleg idővel ki is cserélnék a kopjafákat, ha azok leromlott állapotba kerülnek és esetleg az egykori vármegyék önkormányzatai saját jelképüket helyeznék el.
Így a mostani helyzet megváltozhatna és a magyar összetartozást megerősítő helyszínné válna a hegycsúcs.
Egyébként az onnan eltávolítandó szimbólumokat a közeli önkormányzatok felé vezető Mária utak mentén helyeznék el, az ezeket kijelölő egyesület elnökének, Molnár Sándornak a tanácsára. Természetesen, itt újabb jelképeknek is lenne hely. Imre Lajos Lóránd arra is kitért, hogy
Hargita Megye Tanácsa egy turisztikai rendezési tervet szeretne készíteni a Madarasi Hargitán és ők saját elképzeléseiket ehhez igazítanák.
Éppen ezért jelenleg a tervek elkészítésére várnak, azelőtt ugyanis nem szeretnének cselekedni.
Bíró László, csíkmadarasi polgármester üdvözölte a kezdeményezést, hiszen szerinte sem megfelelő a jelenlegi rendezetlen helyzet. Úgy véli, hogy
a szimbólumok fontosak, ugyanakkor a helyszín nem megfelelő.
Ő ugyanakkor jobb megoldásnak látta volna azt, ha a hegycsúcs közelében kijelölnek egy látogatható területet, ahová áthelyezik a szimbólumokat. Ott pedig törvényes módon helyezhettek volna el új jelképeket is, akik szerettek volna. Ettől függetlenül támogatja a közbirtokosság elképzelését.