Kétrétegű, háromrétegű, három-, öt- vagy hétkamrás, horgonyzott acélszerkezettel vagy valami egyszerűbbel, és kell egyáltalán páramentesítő, vagy az csak pénzkidobás? – sokan bajban vannak ablakcsere előtt a megfelelő nyílászáró kiválasztásánál. A lapunknak nyilatkozó szakemberek elsősorban a minőség mellett teszik le voksukat, ugyanakkor elmagyarázták, milyen tulajdonságokkal rendelkező nyílászárót érdemes vásárolni.
A téli-nyári viszonylatban széles skálájú hőmérséklet-különbségek miatt drágább, de jobb minőségű nyílászárót ajánlanak megvásárlásra az általunk felkeresett egyik szakcégnél, az Istvána Kft.-nél. A Székelyföld-szerte több kirendeltséggel rendelkező, nyílászárókra és üvegmegmunkálásra szakosodott vállalat csíkszeredai bemutató üzletének felelőse számos tényező fontosságát hangsúlyozta a megfelelő nyílászáró kiválasztása érdekében.
– világosított fel a hölgy. Mint mondta, mindez azért fontos, mert ha egy acélt is tartalmazó nyílászáró a beszerelés alkalmával megfelelően be lett állítva, azt se télen, se nyáron nem kell újra beállítani.
Nem mindegy az sem, hogy milyen színt választunk és hogy mennyi napfény éri az adott ablakot. „Szebben néz ki és jobban beleillik egy ház összképébe a barna ablakkeret, amely árban például nem drágább. De a fehérrel ellentétben ez jobban felmelegszik, ha egész nap ki van téve a napsugaraknak. Ilyenkor megtörténhet, hogy a tágulás miatt megereszkedik az ablak, és nem lehet becsukni” – közölte, kiemelve, akár két milliméter eltérés is elég ehhez.
Ugyanakkor jelezte, a közhiedelemmel ellentétben az ablakkeret nem szigetel, csakis az üvegfelületen lehet spórolni a hőveszteséggel. Ezért a legtöbb helyen megszokott dupla üvegű nyílászárók helyett ma már a háromrétegűt javasolják,
– tette hozzá az üzletvezető. A csíkszeredai tömbházak hőszigetelésével kapcsolatban rámutatott, eddig csak egyetlen helyen látott hármas üvegű nyílászárókat. Az építőiparban tapasztalt drágulás idén elérte az üveggyártókat is, akik nyersanyag-hiányra hivatkozva magasabb árat szabtak meg termékeiknek. Az ő esetükben a németországi Salamander nyílászárók húsz százalékkal drágultak. Egy ilyen, 130×120 centiméteres, négykamrás ablak 1876 lejbe kerül, az országban gyártott Teraplast pedig 1403 lejbe.
A cég illetékese elmondta, szintén megszokott panasz, hogy nem zár megfelelően, „húz az ablak”. Megmutatta, ezt egyszerű leellenőrizni: tegyünk be egy papírlapot az ablakhoz, zárjuk rá, és ha nem sikerül kihúzni azt, akkor tökéletesen zár. „Ilyenkor azt szoktuk javasolni, hogy a kőműves jobban figyeljen oda az ablak körüli részeknél” – jegyezte meg viccesen. Egy másik praktika az üvegek közötti nemesgázok meglétének leellenőrzése, amely a hő- és hangszigetelést egyaránt elősegíti. Amennyiben az alsó és felső sarkakban vannak szelepek, az ablak fel van töltve argon gázzal. Ellenkező esetben nincs, és nagy valószínűség szerint átverték a vásárlót.
Ideális esetben 40–60 százalékos kellene legyen a lakásban a páratartalom, de a főzés, a zuhanyzás, a benti ruhaszárítás és a sok cserepes virág is megemeli ezt az értéket,
a pára lecsapódása pedig elősegíti a penész megjelenését.
„A szellőztetés a kulcsa mindennek, naponta kétszer, háromszor is ajánlott”. Újabban szellőzőket is fel lehet szerelni az ablakokra, amelyek a benti nedvességet magukba szívják és kivezetik a párát. „248 lejbe kerül, de már egészségügyi szempontból sem érdemes penészes lakásban élni” – mutatott rá. Egy másik, nyílászárókat forgalmazó cég képviselője szintén a szellőzők népszerűsége mellett érvelt. „Rengeteg ilyen rendszert szerelünk fel. Aereco a neve, amelynek a legnagyobb előnye, hogy a szellőző utólag is beépíthető, továbbá elkerülhető a nyitott ablakos szellőztetéssel járó lehűlés” – mondta. A működésük egyszerű: magas páratartalom esetén kinyitnak, és amint újból optimális az érték, bezárnak. Rovarrácsot is tartalmaznak, karbantartást pedig nem igényelnek.