Márciushoz közeledve ismét elkezdték a kaszálókon a növényzet és bozót felégetését, amely jócskán ad munkát a tűzoltóknak és é környezetőrségnek. A Kovászna megyei katasztrófavédelem tájékoztatása szerint kedden este Uzonból riasztották a hatóságokat egy lángoló egyhektáros területhez, amelyen sikerült megfékezni a tüzet, a tettest azonban nem azonosították. A régóta gyakorolt, de rendkívül veszélyes szokással kapcsolatban Kozma Bélát, a Kovászna Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság vezetőjét kérdeztük. Ő megfontoltságra inti a gazdákat, elsősorban a környezeti kockázat, másodsorban a tetemes büntetés miatt.
Az elöljáró jól tudja, hogy
a munkavégzés megkönnyítése céljából folyamodnak a tűzgyújtáshoz a gazdák,
a le nem kaszált növényi maradványok eltakarítása ugyanis időigényes feladat lehet, ha hagyományos módszereket használnak.
– fogalmazott Kozma Béla. Meglátása szerint Kovászna megyében nem mondható annyira elterjedtnek a szokás, mint a környező megyékben, ezt pedig érdemes volna megőrizni. Hangsúlyozta, hogy
mostanra már nem olyan könnyű megúsznia a felelősségre vonást annak a gazdának, aki szabadon, felügyelet nélkül égni hagyja a területet,
mondván, hogy más okozta a tüzet. Emlékeztetett, hogy a mezőgazdasági támogatásban részesülőknek a szerződés szerint kötelezően jelentenie kell a parcellán történő bármilyen incidensről a hatóságoknál, illetve a megyei ügynökségnél, ahová benyújtotta a támogatási kérelmét, ahhoz, hogy mentesüljön a büntetés alól.
Abban az esetben ugyanis, ha beigazolódik, hogy az addig támogatásban részesülő gazda gyújtotta fel a szántóföldjén, legelőjén vagy kaszálóján lévő növényzetet, nem részesülhet többé a juttatásból a GAEC (Good Agricultural and Environmental Conditions – Jó Mezőgazdasági és Környezeti Körülmények) szabványa szerint.
– fűzte hozzá az igazgató. Kiemelte, hogy Kovászna megyében is komolyan veszi az ellenőrzést úgy az APIA (Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség), mint megyei környezetőrség és katasztrófavédelmi felügyelőség.
A Kovászna Megyei Környezetőrség felhívja a figyelmet, hogy a bozót, tőzeg, erdei alom, nád, cserjék vagy lágyszárú növényzet felégetését törvény tiltja, annak megszegése esetén
a magánszemélyek 7500 és 15 ezer, jogi személyek 50 ezer és 100 ezer lej közti bírságra számíthatnak.
Mi több, a természetvédelmi, illetve ökológiai helyreállítás alatt álló földterületeken való gyújtogatás bűncselekménynek minősül, ebben az esetben három hónaptól egy évig terjedő börtönbüntetés sújtja az elkövetőt.
Az uzoni tűz apropóján a megyei katasztrófavédelem ezenfelül emlékeztet, hogy törvények szerint a növényzet égetése csak a tűzveszélyes környezetben történő munkavégzésre vonatkozó engedéllyel végezhető, amelyet az önkormányzat bocsát ki. Az előírás szerint csak nappal, szélcsendben gyújtható meg a halmokba összegyűjtött növénymaradvány, méghozzá olyan területen, ahol nem terjedhet át erdőre, más ültetvényekre vagy lakóházakra a láng, és nem veszélyeztet áram- és gázvezetéket, kommunikációs hálózatokat. Kötelező az állandó felügyelet, az oltáshoz szükséges eszközök biztosítása és a teljes eloltás távozás előtt, a tüzet pedig tilos földdel fedni.