Csángó gyökerekkel rendelkező, Lujzikalagorból származó petrozsényi szülők gyereke, Veres Stelian volt az idei gyimesbükki Nagyboldogasszony-napi búcsús szentmise főcelebránsa és szónoka. A kolozsvári plébánia korábbi kormányzója, idén nyártól a Gyulafehérvári Egyházmegye vagyonkezelője.
A járványtani előírásoknak megfelelően szabadtéren, az egymás közötti távolságot betartva szóródott szét Gyimes völgye anyatemplomának környékén több száz zarándok szombaton délben, akiket a végig zuhogó eső sem tudott eltántorítani a hagyományos Nagyboldogasszony napi búcsútól. A szónok Szűz Máriának a római katolikus egyházban betöltött szerepéről, Mária iránti hódolatunkról, Jézus édesanyjának példájáról beszélt, a prédikáció egyik fejezetében pedig Szent Istvánt, az államalapító király utolsó napjait elevenítette fel, amikor Magyarországot Máriának ajánlotta fel, így lett az ország Regnum Marianum, Mária királysága.
A búcsús szentmise alkalmával köszöntötték Gyimesbükk 18 éves fiataljait, akikhez Antal Etelka, a Dani Gergely Általános iskola igazgatója intézett ünnepi szavakat. A 70 éve erőszakkal Moldvához (előbb Mojnest rajonhoz, majd 1968-től Bákó megyéhez) csatolt erdélyi település maturándusai a szentmise végén táncos-zenés előadást adtak elő.
A zarándokok kellemes meglepetésre Nagyboldogasszony napjára leaszfaltozták a 12-es jelzésű országút és a kontumáci templom közötti útszakaszt.
Salamon József gyimesbükki plébános elmondta, hogy a pár száz méteres út korszerűsítése eredetileg nem szerepelt ugyan semmilyen tervben, de mivel a munkagépek a településen dolgoztak, meg tudta győzni a kivitelező céget arra, hogy a kontumáci út alsó felén megfelelő alap készüljön, majd erre aszfaltszőnyeg kerüljön. „Hitelbe készült el az új aszfalt, de bízom a jóindulatú, tehetős emberekben, hogy adakozni fognak, és ki fogjuk tudni fizetni a munkálatot”.
A kontumác szó a latin kontumáciából ered és vesztegzárt, karantén jelent. 1782-ben építettek az egykori országhatár közelében az első gyimesi templomot, amely magyar és római katolikus volt. Az ennek falán talált örmény nyelvű felirat arról tanúskodik, hogy a templom egyik fala az 1700-as évek elején az egykori karanténépület része volt, ott töltötték el a pestisjárvány idején azt a 40 napos karantént azok a kereskedők, akik Moldva felől Erdélybe utaztak portékáikkal. A kontumáci templom a Kárenta patak völgyében fekszik, a kis patak a karantén szóból kapta nevét