Konzultációs karavánt indított a Tanügyi Szabad Szakszervezetek Szövetsége (FSLI) az oktatási minisztérium által január végén közvitára bocsátott középiskolai kerettanterv-tervezettel kapcsolatban. A valamivel több mint kéthetes karaván során
az ország nagyvárosaiban kérik ki a pedagógusok és oktatási szakemberek véleményét a március 6-ig közvitán lévő középiskolai kerettantervről.
A karaván ugyan nem érinti a székelyföldi megyék városait, Molnár Zoltántól, a szakszervezet Maros megyei vezetőjétől arról érdeklődtünk, a magyar tannyelvű középiskolai oktatásra vonatkozóan érkeztek-e vélemények, javaslatok az új kerettanterv-tervezetre.
Noha az országos szakszervezeti konzultáció az általános kerettantervre fókuszál, ő kért javaslatokat a kisebbségi oktatásra vonatkozóan is – mondta el Molnár Zoltán. „A második nyelv oktatására vonatkozóan érkezett egy javaslat.
– ismertette a problémát a szakszervezet Maros megyei vezetője, aki maga is pedagógus.
Kollégái úgy értelmezik, hogy a kerettanterv-tervezet szerint a választott tantárgyakra jóváhagyott óraszámból különítenék el a magyar nyelv oktatásához szükséges tanórákat. Akkor viszont
a magyar ajkú, illetve a többi, kisebbségi nyelven tanuló diák is hátrányba kerülne román diáktársaihoz képest,
ugyanis előbbiek nem választhatnának annyi matematika, biológia és más tanórát, mint a román diákok. Ugyanakkor viszont az is elvárás, hogy a magyar tanulóknak se legyen több tanórája, mint a román ajkú diákoknak.
„De ez a kettő nem fér össze. Nem lehet a törzsanyagba valami helyett egy magyarórát betenni. Ha nem lesz egységes a tanórák száma bármilyen tantárgyból, az azt jelenti, hogy mi hátrányban vagyunk. Ez azt jelenti, hogy
– magyarázta a szakszervezet képviselője.
Noha ő a kisebbségi oktatásra vonatkozóan is kért javaslatokat és azokat továbbítani is fogja a szakszervezeti központba, úgy véli, a kisebbségi oktatást érintő problémákra majd a konzultáció második körében, a pedagógusszövetség (Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége – RMPSZ), illetve az érdekképviselet (RMDSZ) által szervezett fórumokon születhetnek megfelelő javaslatok.
A három székelyföldi megyében tudomása szerint 16, szakokra bontott munkacsoportot indított e célból a pedagógusszövetség,
és szerinte csak így lehet jó eredményeket elérni, ugyanis tapasztalata szerint az országos szintű megbeszéléseken, vitákon túl általánosak és szétszórtak a kérdések, kérdésfelvetések.
A közvitára bocsájtott új középiskolai kerettanterv kapcsán a pedagógusszövetség alelnöke, Ferencz-Salamon Alpár nemrég nyilatkozott a Krónikának. Azt mondta, az új kerettantervek kidolgozása során szakítani kellene a merev óraszámokra épített követelményekkel, és ehhez pedagógiai mentalitásváltás is szükségeltetik.
A tanóraszám-csökkentés egyébként nem csak a magyar tannyelvű, hanem a többségi oktatásban is elvárás. Egy hete, az országos középiskolai kerettantervek első közvitáján Daniel David oktatási miniszter ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy a gyerekeket nem szabad „tanórákkal és tantárgyakkal megrakott” hordárokká változtatni. A tárcavezető emlékeztetett arra, hogy a kerettantervek módosítását az új közoktatási törvény írja elő, de „erkölcsi, pszichológiai szempontból” is fontos a gyerekek terheltségének csökkentése.