Egyhangúlag szavazta meg a minap első kamaraként a szenátus azt a törvénytervezetet, amely letöltendő börtönbüntetést ír elő azokra a sofőrökre, akik
alkohol vagy kábítószer hatása alatt, illetve jogosítvány nélküli vezetés során okoznak halálos balesetet.
A törvénytervezetről még a képviselőháznak is döntenie kell, tehát akkor módosul a büntető törvénykönyv, ha ügydöntő kamaraként a képviselőház is elfogadja azt. Hogy szükséges-e a szigorítás, illetve hogy milyen gyakoriak az ilyen esetek, ügyészt és igazságügyi közlekedési szakértőt kérdeztünk.
A szigorítás mellett van Kiss Kató ügyész, de abban nem biztos, hogy kivétel nélkül mindenkit börtönbe kellene küldeni, aki hasonló bűncselekményt követ el. „Úgy gondolom, hogy a szigorítás egy jó kezdeményezés, biztos vagyok benne, hogy jobban elrettentené az embereket, ugyanakkor a véleményem mégiscsak az, hogy eddig is megvolt rá a lehetőség, és ha súlyos körülmények között történt a baleset, eddig is letöltendőt kaptak az elkövetők. De ha valaki megivott két pohár sört és nem volt részeg, de úgy okozott balesetet, én nem vagyok benne biztos, hogy ez a legjobb megoldás.
– magyarázta. Noha ügyészként az ő meglátása az, hogy
egyes bűncselekményeknek nevetségesen kicsik a büntetési tételei, és a bíróknak nagy a mozgástere az ítélethozatalkor, ezt a mozgásteret mégis meghagyná az említett közlekedési bűncselekmények esetében.
Előfordulhat ugyanis, hogy nem indokolt a letöltendő börtönbüntetés. „Úgy gondolom, hogy tényleg jó, ha elkezdjük megnézni, hogy melyek azok a bűncselekmények, amelyek nagyon gyakoriak, és azokon kicsit szigorítunk, de
Egyértelmű, hogy minden bűncselekményt meg kell torolni, de ennek ne vegyük el a preventív hatását, mert nem az a lényeg, hogy az embereket berakjuk a börtönbe, hanem az, hogy elkerüljük ezeknek a bűncselekményeknek a megismétlődését” – mondta az ügyész.
A szigorításra véleménye szerint azért lenne szükség, mert
a lopás mellett az ittas vezetés a leggyakoribb bűncselekmények egyike Romániában.
A büntetések nagysága is reflektál arra a kritériumra, hogy mennyire gyakori az adott bűncselekmény, ugyanis annak az elkövetésétől kell elrettenteni az embereket – mondta Kiss Kató. Tapasztalata szerint térségünkben elsősorban az ittas vezetés a jellemző, a drog hatása alatt történő vezetés ritka, ugyanakkor
nem nagy az alkoholos befolyásoltság alatt okozott halálos közúti balesetek gyakorisága sem
– tudtuk meg az ügyésztől.
Jelenleg többnyire felfüggesztett börtönbüntetést rendelnek el a bíróságok az ilyen bűncselekmények elkövetőire, ha nem büntetett előéletűek. Ez persze attól is függ, hogy mekkora alkoholértéket mértek a bűncselekmény elkövetésekor az elkövető leheletében.
Mi ügyészként mindig – éppen úgy, ahogy most a törvénytervezetben van – javasoljuk a börtönbüntetést, amikor nagyobb az alkoholérték, vagy olyan esetben, amikor nincs jogosítványa az illetőnek” – magyarázta Kiss Kató, hangsúlyozva azonban, hogy a jogosítvány nélküli vezetésnél különbséget kell tenni két fontos körülmény között.
Ha a közlekedési bűncselekmény elkövetőjének sosem volt jogosítványa, akkor börtönbüntetést javasol az ügyész, ám enyhítő körülményként kezelik azt, ha volt jogosítványa az illetőnek, csak korábban bevonták azt például gyorshajtás miatt, ugyanis ez azt jelenti, hogy az elkövető megtanult vezetni.
A büntető törvénykönyv is különbséget tesz a két eset között, külön cikkelyekben szerepelnek azok. Az említett körülmények miatt Kiss Kató véleménye az, hogy a büntetés súlyosságának a határait kellene növelni, nem pedig általánossá tenni a letöltendő börtönbüntetést, ugyanis minden ilyen ügy egyedi kivizsgálást és elbírálást igényel.
Amellett, hogy enyhék a büntetések, Szilágyi Ferenc igazságügyi közlekedési szakértő azt is gondnak tartja, hogy az ittasan vagy jogosítvány nélkül halálos balesetet okozók túl gyorsan visszakaphatják jogosítványukat.
A törvény azt írja, hogy a jogosítvány érvénytelenítése után egy évvel már újra vizsgázhat, akkor is, ha még folyamatban van a felfüggesztett börtönbüntetése, ha pedig bezárták valamennyi időre, akkor a szabadulása utáni hatodik hónapban már újra vizsgázhat” – sorolta az általa problémásnak vélt körülményeket az igazságügyi közlekedési szakértő, aki egyben gépjárművezető-oktató is. Hozzáfűzte, hogy korábban az újravizsgázás feltétele az volt, hogy az illető előtte újra elvégzi a sofőriskolát, de körülbelül tíz éve azt is eltörölték, így
a vezetési órák után mehet vizsgázni az, aki visszaszerezné a jogosítványát.
„Mondhatni, nem igazán van visszatartó ereje a törvénynek” – jegyezte meg.
Szilágyi Ferenc szerint a baleseti helyszínek felmérésének az eljárásán is lenne mit javítani. „A törvény olyan, hogy igazságügyi közlekedési szakértőként én akkor jövök képbe csak, amikor már eltelt fél év, egy év vagy másfél év a baleset után, és a pereskedés, fellebbezések során egy ügyvédnek, nyomozónak vagy ügyésznek eszébe jut, hogy szakértői vizsgálat kellene. De másfél, két év után már a gépkocsi és a nyomok sincsenek meg.
– magyarázta. Történt már olyan, több emberéletet követelő baleset is, amelyben a gépkocsivezető az öv helyett csak egy üres csatot dugott a csatlakozóba, hogy kiiktassa visszajelzést – azt szerencsére lefotózta a helyszínelő –,
egy másik ügyben viszont szakértőként arra a kérdésre kellett volna választ adjon két évvel a baleset után, hogy a kő támfalon hagyott-e festéknyomot az autó
– mesélte a gyakorlatról.
Az ittasan vagy jogosítvány nélküli vezetés során okozott balesetekről Szilágyi Ferenc azt mondta, ezek viszonylag gyakoriak, ugyanis
az alkoholtól beszűkül a gépkocsivezető látótere, csökken a helyes ítélőképessége és romlanak a reflexei, a jogosítvány nélkül volánhoz ülők pedig a menekülés során szokták elveszíteni az uralmat a gépkocsi fölött.
Az azonban szerinte sem jellemző, hogy az ittas sofőrök súlyosabb baleseteket okoznak.