A Fly Lili, amely fél éve indította Brassó és München, Nürnberg, Stuttgart, Róma, Milánó, illetve Isztambul közötti járatait, közösségi oldalán azzal indokolta a kivonulást, hogy a repülőgépek 30 százalékos kihasználtsága és a jelenlegi üzemeltetési költségek mellett nem fenntartható a működtetés. A Fly Lili távozása után Brassóból csak a Wizz Air-rel lehet majd repülni Londonba, Dortmundba és Budapestre.
A Brassó megyei önkormányzat bejelentette, tárgyal más légitársaságokkal is: biztosra ígéri, hogy jövőre a Wizz Air bővíti jelenlegi brassói járatai számát, illetve a Ryan Air is új célpontok felé teremti meg az összeköttetést.
Mekkora a baj, melyek a brassói repülőtér perspektívái? – kérdeztük a létesítmény építésének korábbi projektmenedzserét, jelenlegi sepsiszentgyörgyi városmenedzsert, Jakab István Barnát. A repülőmérnök úgy véli,
a reptérnek szüksége lenne egy nagyon jó menedzsmentre, egy olyan csapatra, amelyik látja ennek az ágazatnak a lényegét, tud alkudozni a légitársaságokkal, de ilyen szakemberből, aki lépést tud tartani ennek a biznisznek a fejlődésével, kevés van az országban.
Az ő korábbi egyetemi társainak, a végzett repülőmérnököknek is nagy része külföldön dolgozik, ami nem csoda, tekintve, hogy itthoni fizetésüknek ott (pl. Angliában) akár a tízszeresét is megkereshetik – mondta Jakab Barna.
Meglátásában a légikikötő fejlesztéséhez és más légitársaságok bevonzásához föltétlenül szükséges lenne a repülők parkolóhelyének kibővítése:
jelenleg három repülőnek van hely, ehelyett minimum hatnak vagy inkább kilencnek kellene helyet biztosítani.
Mert ahhoz, hogy egy légitársaságnak Brassóban is bázisa legyen, legalább két parkolóhelyre van szüksége, de jelen körülmények közepette egy másiknak már nem áll ennyi a rendelkezésére. Emiatt is lekörözi a brassói repteret a többi hazai légikikötő, amelyekben nagyarányú fejlesztéseket valósítottak meg.
A repülőtér menedzsmentjének korábban azt is felrótták, hogy nem volt jó marketingje, többek között is ezért is maradt el a kívánalmaktól a járatok kihasználtsága. Ezzel kapcsolatosan Jakab István Barna úgy vélekedik, a marketing a repülőtársaságok feladata,
nem egy hónappal, hanem legalább egy félévvel az indulás előtt kell meghirdetni az úticélokat és járatokat, így lenne azoknak esélyük megtelni.
A perspektívákról szólva, Jakab szerint az is megoldás lenne, hogy haszonbérbe adják a repülőteret, mert akkor az üzemeltető egy profi menedzseri csapatot hozna magával.
Ahhoz, hogy nyereséges legyen a létesítmény, minimum 700 ezer utast kellene regisztrálni egy évben, ennek az utasszámnak a meglétéig „foggal-körömmel azon kellene dolgozni, hogy minél több légitársaságot Brassóba vonzzanak.” Ehhez képest kb. 200 ezer utassal zárja működésének második évét a Brassó–Vidombák Repülőtér.