A koronavírus-járvány gazdaságra gyakorolt negatív hatása enyhülni látszik Hargita megyében: a pandémia folyományai ellenére lényegesen több munkanélkülit alkalmaztak a megyében működő vállalkozások az év első két hónapjában, mint egy évvel korábban.
Amint arról Jánó Edit, a Hargita Megyei Munkaerő-elhelyező és Szakképző Ügynökség vezetője tájékoztatta lapunkat, idén januárban és februárban összesen 552 állástalan személyt alkalmaztak a megyében működő cégek, miközben a múlt év azonos időszakában 413-at. A munkanélküliek többségét, 350-et februárban alkalmazták (tavaly februárban ez a szám 260 volt). Az elmúlt időszakban 31, a textiliparból elbocsátott udvarhelyszéki is új munkát talált, ráadásul az ötven százalékuk a szakmájában tudott elhelyezkedni, a másik felük pedig a kereskedelemben és más szolgáltatási szektorokban.
Igaz, nagyjából ugyanennyivel nőtt a textiliparból elbocsátottak száma az elmúlt hónapban Hargita megyében, ugyanis Gyergyószentmiklóson történt egy 30 fős leépítés. Utóbbi egyébként nem váratlanul történt, hiszen az ügynökség képviselője már múlt hónapban azt közölte, van olyan könnyűipari vállalkozás Gyergyószentmiklóson, ahonnan azt közölték, több mint valószínű, hogy hetven személyt el kell bocsássanak. Jó hír ugyanakkor, hogy
ezúttal nem kapott bejelentést tervezett tömeges leépítésekről az ügynökség.
A megyei munkaerő-elhelyező ügynökség legfrissebb összesítése szerint 6030 regisztrált munkanélküli van Hargita megyében, közel 300-zal kevesebb mint egy hónappal korábban. A munkanélküliségi ráta 4,47 százalékos, ez 0,20 százalékkal alacsonyabb, mint a korábbi hónapban. Tavaly ugyanebben az időszakban 3,69 százalékos volt ez az arány, 2019-ben pedig 4,17.
Ami továbbra is számottevően rosszabb, mint az előző években, az a nők körében mért munkanélküliség ráta, ami a székelyudvarhelyi textilipari leépítési hullámmal magyarázható.
Jelenleg 5,02 százalékos a munkanélküliségi ráta a nők körében, szemben a tavalyi 3,71 százalékkal.
Összességében azonban javult a helyzet a megyében a munkanélküliségi mutatókat illetően, „alkalmazások vannak, az igaz, hogy főleg az építkezési szektorban, és a meghirdetett állások is inkább az építkezési, útépítési szektorban vannak” – mondta el Jánó Edit.
Kitért ugyanakkor arra is, hogy februárban az ügynökség elindított egy kampányt, amelyben azokat a munkaképes, szociális segélyben részesült személyeket próbálják beazonosítani, akiknek munkát tudnak adni, vagy be tudnak vonni átképzési tanfolyamokba „azért, hogy
Nagyon sok önkormányzattal együttműködnek a megyében ennek érdekében, a tervek szerint zöldövezet-karbantartói, illetve mezőgazdasági tanfolyamokat szerveznek majd az említett munkanélküliek számára, ugyanis az említett képzések elvégzéséhez elegendő a négy osztály is, ugyanakkor az önkormányzatok részéről is ilyen munkaerőre inkább van igény – tájékoztatott az ügynökség képviselője.
A Maros Megyei Munkaerő-elhelyező és Szakképző Ügynökség értesítése szerint januárban a munkanélküliségi ráta 2,65 százalék volt a megyében, ez számszerint 6241 személyt jelent. Ebből segélyben részesül 2253 munkanélküli. Ami a munkát keresők lakhelyi elosztását illeti, 4361-en vidéken laknak, 1879-en pedig városon. Beszédes adat, hogy csak az elemi osztályokat végezte el a jelenleg nyilvántartott munkanélküliek 40 százaléka, míg egyetemet mindössze 6,6 százalékuk végzett. Egy évvel ezelőtt Maros megyében egyébként a munkanélküliségi mutató 2,72 százalék volt, tavaly augusztusban pedig 2,56 százalék. Az ügynökség nyilvántartása szerint januárban 141 személyt alkalmaztak a megyében, ebből 76 nő. A munkahelyet találók közül hatvanötön 45 évnél idősebbek, és 33-an 25 évnél fiatalabbak.