Összesen 320 millió lejes költségvetés-kiegészítést hagyott jóvá csütörtöki ülésén a kormány a megyei szociális és gyermekvédelmi igazgatóságok számára. Országszerte szinte minden megyében súlyos pénzhiánnyal küszködnek ezek az intézmények:
40 megyében szorultak költségvetés-kiegészítésre az igazgatóságok, némelyikben már a szeptemberi fizetéseket sem tudták kiutalni az alkalmazottaknak.
A költségvetés-kiegészítésnek köszönhetően ugyan fellélegezhetnek a szociális ellátórendszerben dolgozók, ám
a most jóváhagyott összegek nem oldják meg év végéig az igazgatóságok finanszírozási problémáit.
Elekes Zoltán, a Hargita Megyei Szociális és Gyermekvédelmi Igazgatóság vezetője arról is beszélt a Székelyhonnak, hogy milyen intézkedésekre lenne szükség az évenként megismétlődő pénzügyi problémák hosszú távú megoldásához.
A Hargita megyei intézmény számára 7,42 millió lejes költségvetés-kiegészítést hagyott jóvá a kormány, e nélkül már az októberi fizetéseket sem tudták volna kiutalni az igazgatóság alkalmazottai számára.
Ez hétfőn lenne esedékes, de néhány napot még így is késni fog a kormány által jóváhagyott összeg átfutási ideje miatt, azt ugyanis előbb a megyei tanács bele kell foglalja költségvetésébe, majd az államkincstáron keresztül kapja meg a pénzt az igazgatóság – mondta el Elekes Zoltán, aki abban bízik, hogy a hét közepéig ez lezajlik és akkor kiadhatják a béreket.
4,5 millió lej még hiányzik az év végi költségvetésből
A költségvetés-kiegészítés azonban nem fogja fedezni év végéig a szociális és gyermekvédelmi igazgatóság kiadásait, hiszen – amint azt korábbi cikkünkben is megírtuk – ehhez 12 millió lejre van szükség az intézménynek.
A most érkező összegből ki tudják majd fizetni elmaradásaikat és majd remélhetőleg a novemberi béreket is, de a decemberi költségvetésükből még így is hiányozni fog 4,5 millió lej
– mondta a megyei igazgatóság vezetője.
Más megyékben is hasonló a helyzet, és a kormányülést követően a kabinet szóvivője is arról nyilatkozott, hogy másfél hónapra elegendő a költségvetés-kiegészítés, a fennmaradó időszakra pedig a megyei tanácsok kell előteremtsék a forrásokat. A gond az, hogy:
-
az állam a szociális ellátórendszerben csak azokat a szolgáltatásokat finanszírozza, amelyeknek van költségstandardja, a többi szolgáltatás – amelyeknek a száma folyamatosan nő – költsége pedig a megyei tanácsokra marad,
-
ugyanakkor a költségstandardok – tehát a szolgáltatások előre meghatározott finanszírozási értéke – rendszeres aktualizálásának a hiánya is állandó problémát jelent a rendszerben.
Végleges megoldást csak a finanszírozási rendszer módosítása hozhat
Az ágazatban dolgozók érdekeit képviselő Sanitas szakszervezet a költségstandardok növeléséről tárgyal az érintett minisztériumok képviselőivel. Ha ez megvalósulna, az nagy előrelépést jelentene, akkor biztos, hogy
nem kerülnének évről-évre ilyen nehéz helyzetben, vagy legalábbis nem ilyen korán, hanem esetleg csak decemberben
– vélekedett Elekes Zoltán. Végleges megoldást azonban csak a finanszírozási rendszer módosítása hozhatna.
„Mi mindig azt szorgalmaztuk, hogy
Az örökbeadásokkal, a fogyatékos személyeknek a besorolásával, a gyerekek és felnőttek esetmenedzsmentjével járó költségeket is. Ezek mind szociális szolgáltatások, és ezek sajnos nincsenek finanszírozva. Vagy vannak például a családon belüli bántalmazás áldozatai számára létrehozott szolgáltatások, ezek sincsenek finanszírozva, és a rendszerből kilépő fiataloknak biztosított szolgáltatások sem. Tehát sajnos sok minden nem kerül be a számításba, miközben ezek a feladatok kötelezők. Arról nem is beszélve, hogy
Ezek mind szakembert igénylő feladatok, de senki nem beszél arról, hogy nekik fizetést is kell adni” – sorolta a gondokat az igazgatóság vezetője.
Ezekre a költségekre végül a megyei tanács kell kigazdálkodja a pénzt. Az ilyen jellegű kiadások pedig egyre csak nőnek.
„Feladatokat könnyen adnak nekünk.
– nehezményezte a megyei szociális és gyermekvédelmi igazgatóság vezetője.
Tisztázni kell, melyik költség kinek a hatáskörébe tartozik
Elekes Zoltán szerint tartós megoldást az eredményezne az állandó pénzügyi problémákra, ha
az állam és a megyei tanácsok képviselői tisztáznák, hogy melyik költség kinek a hatáskörébe tartozik, majd ezt törvénybe is foglalnák, különben az igazgatóságokat felőröli ez a helyzet.
Ugyanakkor úgy véli, hogy azokat a szolgáltatásokat is be kellene sorolni a költségstandarddal rendelkező szolgáltatások kategóriájába, amelyek még nincsenek ott. Ez már évek óta szorgalmazzák, és ő azt is javasolta, hogy
akár egyfajta fejkvóta-alapú finanszírozási rendszert is kidolgozhatnának a szociális ellátórendszer finanszírozására.
Ha a megyék lakosságszáma alapján határoznák meg ezeket az összegeket, méltányosan és igazságosan történne a pénzek elosztása is – mondta a megyei szociális és gyermekvédelmi igazgatóság vezetője.