{L1}
Az utóbbi időben számtalan ellentmondásos információ látott napvilágot a koronavírus elleni védőoltások által biztosított védettség csökkenésének a mértékéről, és ebből kifolyólag abban sem voltak teljesen egységesek az álláspontok – gyakran még szakmai körökben sem –, hogy kiknek ajánlott feltétlenül beadatnia a harmadik oltást, illetve hogy azt a második oltás után mennyi idő elteltével kellene felvennie.
A témában felmerült kérdésekkel Fejér Szilárd kémikus kutatóhoz, a sepsiszentgyörgyi Pro-Vitam Diagnosztikai és Kutatóközpont vezetőjéhez fordultunk.
Fontos megjegyezni, hogy azt
még nem lehet megállapítani, hogy egy beoltott személy az oltás felvétele óta eltelt bizonyos idő után milyen mértékben védett.
„Azt tudjuk megmondani, hogy amennyi antitestet mérünk, az sok vagy kevés. Nekünk a Pfizer oltóanyagáról vannak adataink, és bizony
Akik a megbetegedés után kapták az oltást, azoknak még 6-8 hónappal az oltás után is jó mennyiségű antitestjük van” – fogalmazott Fejér Szilárd.
Elmondta: még nem lehet tudni, milyen antitestszintnél védettek a beoltottak a betegség súlyos lefolyása, a tüdőgyulladás, vagy akár az enyhébb tünetek ellen, de előbb-utóbb megállapítják ezeket az értékeket. „Inkább azt kell nézni, hogy az adott módszerrel vizsgálva van-e kimutatható mennyiségű antitest vagy nincs.
– magyarázta a kutató. Ez azonban még nem jelenti azt, hogy az említett 30 százalékba tartozók ugyanolyan védtelenek a vírussal szemben, mint a beoltatlanok, ugyanis az oltás következtében kialakult sejtes védettség is valamilyen mértékű immunitást biztosíthat számukra, ez azonban még egyáltalán nem mérhető. A közvetett adatok – például az izraeli elemzések – azt mutatják, hogy
a beoltottak még hónapokkal az oltás után is jóval kevesebb eséllyel kerülnek kórházba, ha elkapják a fertőzést
– hangsúlyozta a szakember.
Azzal kapcsolatban, hogy Romániában is vannak már dokumentált esetek arról, hogy olyanok is kórházba kerültek, akik korábban be voltak oltva, sőt, néhányan életüket vesztették a betegség szövődményeiben Fejér Szilárd elmondta,
nem mindenkinek működik jól az immunrendszere, vannak olyanok – idősek és/vagy krónikus betegek –, akiknek a szervezete eleve nem képes jó immunválaszt produkálni.
„De nagyon ritka az ilyen. Szinte hússzor nagyobb az esélye annak, hogy olyan kerüljön kórházba, aki nem volt beoltva és elkapja a koronavírust, mint az, aki be volt oltva” – nyomatékosította. Ezzel kapcsolatban azt is megjegyezte, hogy az oltás adta védettség csökkenésében is kimutatható összefüggés van a beoltott immunitása, illetve kora és egészségi állapota között. „Ez még nálunk is kimutatható. Nekünk elég kicsi a mintaszámunk, nagyjából 180 páciensünk van, de ott is látszik, hogy az immunválasz erősebb a fiataloknál, mint az idősebbeknél.
– magyarázta Fejér Szilárd.
Az említettek ellenére azonban a harmadik oltás ajánlott fiataloknak és időseknek egyaránt. „Muszáj kihangsúlyozni, hogy benne vagyunk a negyedik hullámban és még rosszabb lesz a helyzet. Ez azt jelenti, hogy
Védekezni pedig egyrészt a távolságtartással és maszkviseléssel lehet, másrészt pedig azzal, hogy felerősítjük a védettségünket, és ezt legkönnyebben a harmadik oltással lehet megtenni” – sorolta a harmadik oltás fontossága mellett szóló érveket, megjegyezve, hogy
kifejezetten indokolt a harmadik oltás azok esetében, akik munkájuk során sok emberrel érintkeznek, illetve krónikus betegek.
„Ha nem lennénk benne, azt mondanám, hogy elég beadatni a harmadik oltást akkor, amikor kezdődik az újabb hullám.
Az erős védettség azért is fontos, mert – amint azt Fejér Szilárdtól megtudtuk – a delta variáns nagyon gyorsan fertőzi meg a sejteket, annyira gyorsan, hogy „mire észbe kap a szervezet, a vírus már elterjedt. Sok antitest kell legyen a vérben, hogy legyen elegendő mennyiségű a nyálkahártyában is ahhoz, hogy egyből meg tudják jelölni a vírust, amint az bejutott a szervezetbe” – magyarázta. Fejér Szilárd a közeljövőt illetően egyébként semmi jóra nem számít járványügyben. Mint mondta,
nem az kérdés számára, hogy a héten megdőlnek-e az esetszámrekordok, hanem az, hogy a halálozási adatok túllépik-e az eddigi legmagasabb számokat.