Ezek szerint 2023-ban Romániában 39 százalék volt a szegénység és a társadalmi kirekesztés veszélyének kitett gyermekek aránya, Spanyolországban 34,5 százalék, Bulgáriában 33,9 százalék. A legkisebb arányt Szlovéniában (10,7 százalék), Finnországban (13,8) és Hollandiában (14,3) jegyezték. A felnőttekkel kapcsolatos adatok hasonlók,
a romániai lakosok 32 százalékát fenyegette tavaly a szegénység és a társadalmi kirekesztődés veszélye. Ez messze a legmagasabb arány az uniós tagállamok között.
Az Eurostat adatai szerint – amit az Agerpres hírügynökség ismertetett – tavaly 94,6 millió EU-s polgár (az Unió lakosságának 21 százaléka) volt kitéve a szegénység és társadalmi kirekesztődés kockázatának, vagyis olyan háztartásban éltek, amely a szegénység, a súlyos anyagi és társadalmi nélkülözés és/vagy a munkanélküliség kockázatával szembesült.
A tagállamok közül Romániában (32 százalék), Bulgáriában (30 százalék), Spanyolországban (27 százalék) és Görögországban (26 százalék) volt a legmagasabb a szegénység és a társadalmi kirekesztés kockázatának kitettek aránya, míg a legalacsonyabb Csehországban (12 százalék), Szlovéniában (14 százalék), Finnországban és Lengyelországban (egyaránt 16 százalék).