{L1}
Évente összeállítja a tagállamok rangsorát a minimálbér alapján az Európai Unió Statisztikai Hivatala, az Eurostat, amely nemrég tette közzé a friss adatokat a 2022. január elsején jegyzett értékek alapján. Az EU 27 tagállamából hatban nincs minimálbér, a többi 21 ország pedig három nagy csoportra osztható az euróban kifejezett minimálbér alapján. E szerint
-
13 tagállamában nem érte el az 1000 eurót a minimálbér,
-
két tagállamban kevéssel 1000 euró fölött volt,
-
további hat országban pedig meghaladta az 1500 eurót.
Az év elején a következő keleti és déli uniós tagállamban volt 1000 euró alatti a minimálbér: Bulgáriában (332 euró), Lettországban (500 euró), Romániában (515 euró), Magyarországon (542 euró), Horvátországban (624 euró), Szlovákiában (646 euró), Csehországban (652 euró), Észtországban (654 euró), Lengyelországban (655 euró), Litvániában (730 euró), Görögországban (774 euró), Máltán (792 euró) és Portugáliában (823 euró). Szlovéniában és Spanyolországban a minimálbér valamivel meghaladta a havi 1000 eurót (1074 euró, illetve 1126 euró), míg a többi hat nyugati uniós tagállamban 1500 euró fölötti volt. Ezek Franciaország (1603 euró), Németország (1621 euró), Belgium (1658 euró), Hollandia (1725 euró), Írország (1775 euró) és Luxemburg (2257 euró).
Az EU 21 tagállamában a legmagasabb minimálbér csaknem hétszer nagyobb a legalacsonyabbnál.
Összehasonlításképpen az Egyesült Államokban 1110 euró volt (átszámolva) 2022 januárjában a szövetségi minimálbér.
Mivel azonban az euróban kifejezett minimálbér alapján felállított rangsor torz képet mutathat a valódi helyzetről, az Eurostat az árkülönbségek hatásának kiszűrésével, vásárlóerő-paritáson (PPS) számolva is közölte az adatokat. A PPS tulajdonképpen azt méri, hogy mennyi terméket vagy szolgáltatást lehet vásárolni egy valutában egy másikhoz mérve, ezzel figyelembe véve a különböző országokban eltérő árakat (1 PPS = 1 euró vásárlóereje az EU egészére).
Vásárlóerő-egységben (PPS) mérve Bulgária 604 PPS, míg Luxemburg 1707 PPS értékű minimálbért ír elő, így számolva tehát a legmagasabb minimálbér kevesebb mint háromszorosa a legalacsonyabbnak.
1000 PPS fölötti értékű minimálbért fizet Luxemburg mellett Németország, Hollandia, Belgium, Franciaország, Írország, Szlovénia, Spanyolország, Lengyelország és Litvánia, ahol a minimálbér 1038 PPS (Litvánia) és 1707 PPS (Luxemburg) között mozog.
Romániában, Portugáliában, Máltán, Horvátországban, Görögországban, Magyarországon, Csehországban, Észtországban, Szlovákiában, Lettországban és Bulgáriában a minimálbér 604 PPS (Bulgária) és 949 PPS (Románia) között változik. Látható tehát, hogy míg Románia az euróban kifejezett minimálbér alapján felállított rangsorban hátulról a harmadik, addig a PPS szerinti összehasonlításban sokkal jobban szerepel, az 1000 PPS alatti 11 tagállam közül a legjobban teljesít 949 PPS-sel. Ez még az Egyesült Államokban jegyzett 920 PPS-nél is magasabb.
„Ha egy országban minimálbért állapítanak meg, azzal tulajdonképpen befolyásolják a munkaerőpiacot. A szabadpiac azt jelenti, hogy a kereslet és kínálat közötti egyensúly adja meg az árakat, és akkor nincs szükség minimálbérre. Ahol mégis van, ott rákényszerítik a cégeket, hogy nagyobb fizetéseket adjanak. Romániában és a többi balkáni országban szükség is van erre, ellenben valószínűleg
– mutatott rá megkeresésünkre Szabó Árpád közgazdász. Hozzátette, a minimálbér arról is árulkodik, hogy milyen ereje van egy-egy országban a szakszervezeteknek. Minél magasabb az összeg, annál tárgyalóképesebbek a szakszervezetek, ami főként a nyugat-európai fejlett államokra jellemző. A valós helyzetet viszont a szakember szerint is a vásárlóerő-paritáson (PPS) számolt értékek tükrözik inkább, hiszen hiába keres mondjuk valaki egy fejlettebb országban 1500 eurót, ha abból 1000-et elkölt egy garzonlakás bérlésére, miközben Romániában az 500 euróból 200 is elég a lakbérre. Ugyanígy az élelmiszerárakban is jelentős különbségek vannak az egyes tagállamok között.
„Összességében tehát az adatok arról árulkodnak, hogy Romániában nem is élünk olyan rosszul, csak a viszonyítási alap számít, ami egy kulturális kérdés. Belénk nevelik, hogy azt tartsuk viszonyítási alapnak, amit a televízióban vagy a filmekben látunk, ahelyett azt, ami a környezetünkben van.
Az is árulkodó adat, hogy egy másik összesítés szerint az a személy, aki romániai minimálbérből él, a világ leggazdagabb egyötödéhez tartozik” – zárta Szabó Árpád.