Egyéb kategória

Napokon belül általános sztrájk robbanhat ki az egészségügyi rendszerben is

Részleges sikereket ért el a Sanitas szakszervezet az elmúlt napokban a kormány képviselőivel folytatott tárgyalások során, de

több követelésére még nem kapott választ az érdekvédelmi tömörülés, ezért folytatják a szerdán megkezdett japánsztrájkot.

A tiltakozások hatására két sürgősségi kormányrendelet is született a napokban, ezek értelmében az egészségügyi, illetve szociális ellátórendszerben dolgozók

júniustól megkapják a 2017/153-as törvény által előírt, ám elmaradt béremelés utolsó, 2022-re beütemezett részletét, tehát nő az alapbérük.

Ez a teljes kisegítő személyzetet érinti, illetve az adminisztratív munkakörben dolgozókat is, tehát mindazokat, akik korábban nem kapták meg ezeket a jogokat – tájékoztatott Nyulas Emma, a Sanitas szakszervezet Hargita megyei vezetője. Ígéretet kaptak ugyanakkor arra is – folytatta az érdekvédelmi tömörülés vezetője –, hogy

minden alkalmazott számára biztosítják az üdülési jegyeket, és ezek költségét az állam finanszírozza, nem az alkalmazottakat foglalkoztató intézmény kell majd azt kigazdálkodja.

A még függőben lévő követelések

Továbbra is kérdéses azonban egyes bérpótlékoknak az újraszámítása, ugyanis azokat még a 2018-as fizetések alapján számítják ki az ágazatban. A szakszervezet ugyanakkor azt is kéri, hogy

az asszisztenseket sorolják át egy magasabb bérkategóriába, továbbá azt is, hogy a napi 9,3 lejes étkezési pótlék értékét növelje meg az állam, illetve oldják fel az alkalmazási tiltást, hogy a személyzethiányt orvosolni lehessen az ágazatban

– sorolta a követeléseket Nyulas Emma.

Megjegyezte, hogy nagy segítség lenne a kórházak és a szociális ellátórendszer intézményei számára az, ha az állam átvállalná az üdülési jegyek költségét, így nagyon várják az erre vonatkozó szabályozást.

Az asszisztensek magasabb bérkategóriába történő átsorolására viszont csak 2024. januárjától kerülhet sor, ugyanis az új bértörvény érvénybe léptetését július elsejéről jövő év elejére halasztották, közvitára is csak a nyáron kerül a tervezet, a parlamenti elfogadásra pedig leghamarabb ősszel kerülhet sor.

A bizalmatlanság oka

A kormányígéretekkel kapcsolatban azonban – akárcsak a tanügyben –, az egészségügyi rendszerben is vannak fenntartások.

A 153-as törvényt sem sikerült végrehajtani 2018 óta, minden egyes évben elhalasztottak valamit, és nem biztos, hogy az új bértörvénnyel is nem ez fog történni”

– fogalmazott ezzel kapcsolatban Nyulas Emma.

Amíg a felsorolt követelések ügyében folynak a tárgyalások a szakszervezet és a kormány képviselői közt, folytatódik a japánsztrájk az egészségügyi, valamint a szociális ellátórendszer intézményeiben.

Ha nem jutnak megegyezésre, június 15-én mindkét ágazatban általános sztrájk kezdődik országszerte.

A szakszervezet Hargita megyei vezetője reméli, hogy elkerülhető lesz az általános sztrájk, és megegyezés születik az érdekvédelem és a kormány között. Fontos azonban tudni, hogy

bármilyen tiltakozásra is kerüljön sor, a betegek nem fogják azt megérezni, tehát az ellátás nem szakad meg az egészségügyi intézményekben

– hangsúlyozta Nyulas Emma.

Hargita megyében egyébként mintegy 70-75 százalékos arányban támogatták az általános sztrájk megindítását a szakszervezet tagjai – de az aláírásgyűjtés még nem zárult le –, és nagyjából hasonló az arány a másik két székelyföldi megyében, Maros és Kovászna megyében is – tudtuk meg Nyulas Emmától.