Egyik reform követi a másikat – esetenként fejetlenül. A legújabb újdonságokat a kézdivásárhelyi Apor Péter Szaklíceum igazgatója, Constantinescu Herman foglalta össze a Székelyhonnak.
Mint mondta, 2025. október 31-én megjelent a 6638-as számú rendelet, illetve a hozzá tartozó módszertan, amely
előírja a szakoktatás szervezését és működését, a keret- és partnerszerződések formátumát, illetve a szakvizsga szervezésének módját.
A tavaly novemberben megjelent 6700-as rendelet ugyanezt teszi, de a duális képzésre vonatkozóan. A legfontosabb változás az, hogy
a 2026–2027-es tanévtől megszűnik a hároméves szakiskolai képzés, a szakoktatás kizárólag négyéves, líceumi keretek között folytatódik.
Amennyiben erre igény van, egy osztályon belül három különféle szak is működhet, a labor- és gyakorlati tevékenységek oktatásához legkevesebb nyolc, legtöbb 15 fős csoportok szükségesek. (Amint tudjuk, a szakoktatás elmélet, labor, hétköznapi gyakorlat és összevont gyakorlat formájában zajlik.) Az új kerettantervben az óraszámok jócskán csökkenek mind az általános kultúrához tartozó tantárgyak, mind a szaktantárgyak esetében.
Constaninescu Herman szerint jobb volt a régi rendszer, de az újnak is vannak bizonyos előnyei.
A tanulónak megadatik a lehetőség, hogy a 4 éves szaklíceumi képzés alatt a 11. osztály után megszerezze a 3-as szintű szakképesítést (amit eddig a 3 éves szakiskola elvégzése után szerzett meg), de ha 11. osztály után még egy évet tovább tanul – és ez előreláthatóan legtöbb esetben így fog történni –, akkor
12 osztály végén sikeres szakvizsga esetén 4-es szintű szakdiplomát szerezhet és leérettségizhet.
Vagyis a szakvizsga megszerzését követően továbbra is lehetőség nyílik az oktatásból való kilépésre, az igazgató szerint azonban várhatóan nem ez lesz a diákok elsődleges érdeke, hiszen egy plusz tanév elvégzésével technikusi képesítést és érettségi bizonyítványt is szerezhetnek.
Lehet két szakképesítése, mehet egyetemre is, tehát bizonyos szempontból többet kap a gyerek, hiszen elméleti és gyakorlati tudással is felvértezik.
És ha négy év múlva differenciált érettségi lesz, még vonzóbb lehet az új alternatíva. A változások a szeptemberben kezdődő tanévtől lépnek érvénybe.
Mindemellett az Apor Péter Szaklíceum veszít is a változásokkal és ezzel nem lesz egyedül.
Mivel Kovászna megyében idén közel 200 gyermekkel kevesebb végez nyolcadikban, mint a múlt tanévben, az összesen 1600 végzősből nem telik annyi osztályra, mint tavaly, ráadásul az osztályok létszámát is megemelték a rendeletben, és akkor még nem számoltunk az iskolaelhagyókkal. Így a mezőgazdasági profilú Apor Péter Szaklíceum egy nappali agroturisztikai osztállyal kevesebbet kért a beiskolázási tervben, és
az öt helyett négy líceumi osztállyal indítja az új tanévet.
Constantinescu Herman úgy látja, az új rendszerrel a helyettes tanároknak is lesz veszítenivalójuk, hiszen nem jut nekik annyi óra, mint az előző években, míg a címzetes tanároknak, főleg ha több képesítésük van, ki lehet pótolni a katedráját.
Pozitívumként könyvelhető el, hogy az esti oktatásra is van igény,
mert sok nyolcadikos abbahagyta a tanulást, de aki később észbe kap, vagy nincs hely számára a nappali oktatásban, estiben folytathatja tanulmányait. Minderről a szülőkkel még nem volt megbeszélés, de a mesterségek hetén és az idei tanulmányi börzén a nyolcadikos diákokat felvilágosítják az új rendszer nyújtotta lehetőségekről, mondta az igazgató.
Az Apor Péter líceum épületét jelenleg újítják, a kivitelezés 80 százalékban megtörtént.
– állította az intézményvezető. Idáig a beiskolázási tervet sikeresen teljesítették, csupán az érettségi a gyenge pontjuk, de ha a diák odaáll és tanul, akkor eredményt érhet el. Másrészt viszont aki az általános iskolában, sőt, még korábban, az elemiben nem sajátítja el az alapokat, azzal nehéz haladni – mutatott rá az igazgató.
A bürokrácia az új „reformmal” sem kopott ki a tanügyből, sőt nőtt – tette hozzá a változások értékeléséhez. Eddig a cégek részéről a diákok igénylésére vonatkozó dokumentum, a keretszerződés, a gyakorlati oktatás kivitelezéséhez szükséges szerződés csupán néhány oldalas volt, most mindez dupla példányban
közel 100 oldalt jelent, csupán egyetlen cégnél.
Márpedig ezek nélkül nincs szakoktatás, a tanfelügyelőség nem hagyja jóvá az igényelt szakokat. A tanév kezdéskor pedig szükség van az egyéni gyakorlati szerződésre és a munkavédelmi felkészítőre/füzetre is.
Simon Edit, a sepsiszentgyörgyi Berde Áron Gazdasági Líceum igazgatója sincs elragadtatva a változásoktól, amiket egyenesen kaotikusnak minősít. Szerinte
a szakmai gyakorlati óraszámok csökkenése odavezet, hogy a gyerek nem fogja elsajátítani a szakmát.
Simon Edit véleménye szerint indokolt lenne a kétéves inasiskola visszavezetése annak érdekében, hogy azok a fiatalok is piacképes szakmai tudáshoz juthassanak, akik nem kívánnak középiskolai tanulmányokat folytatni, hanem mielőbb munkába állnának.
A gyakorlati oktatásban partner vállalkozókra rótt terheket is sokallja.
„Őket az érdekli hogy a gyerek felkészült legyen, akarjon dolgozni. Konkrét dolgokkal szeretnének foglalkozni, nem papírok szerkesztésével” – zárta a Berde Áron Gazdasági Líceum igazgatója.