Egy kis gyorstalpaló az elejére: a szociális vállalkozást az különbözteti meg a hagyományostól, hogy itt a bevétel termelése mellett társadalmi vagy környezeti problémák megoldására is törekszenek. De
az ilyen típusú vállalkozások nyereségének legnagyobb részét visszaforgatják a társadalmi problémák enyhítésébe vagy magába a vállalkozásba.
Országonként változik a százalékos arány, Romániában ezeknek a vállalkozásoknak a profitjuk legkevesebb 90 százalékát kell így visszafordítaniuk. Romániában közel háromezer szociális vállalkozás működik, amelyek közül mintegy kétezer rendelkezik érvényes engedéllyel a szociális vállalkozások egységes nyilvántartása (RUEIS) szerint.
Az ilyen vállalkozások által felvállalt szociális problémák lehetnek a fogyatékkal élők támogatása, a környezetvédelem, a szegénység elleni küzdelem vagy akár a textilipar negatív hatásainak csökkentése.
A város egyetlen könyves kávézója
Marosvásárhelyen Daray Erzsébet és férje három és fél évvel ezelőtt nyitották meg a Gemma kávézót, amelyben nagy szerepet játszott lányuk, Krisztina, aki értelmi sérült, így részben miatta jött létre Marosvásárhely egyetlen és egyedi könyves kávézója.
„Amikor a férjemmel vállalkozásról beszélgettünk, illetve arról, hogy hol találhatná meg a lányunk a helyét, akkor mindenképpen egy olyan helyben gondolkodtunk, ahol azok is otthon tudják érezni magukat, akik ebbe a vállalkozásba bekapcsolódnak. Az pedig
– meséli a Székelyhonnak Daray Erzsébet, a kávézó tulajdonosa, aki szakmáját tekintve tanár, de a könyves szakmában is dolgozott, és 46 évesen elvégezte a turizmus szakot is, amely jó alapot jelentett a vállalkozásuk elindításában.
Főként nekik jelent sokat a szociális jelleg
Induláskor sok ember számára egyértelmű volt, hogy szociális vállalkozásként működnek, de azóta háttérbe szorult ez az információ a nagyközönség számára, hiszen legtöbben nem azért térnek be ide, hogy segítsenek valakin, hanem a jó könyvek és a különleges kávék vonzzák ide, illetve a szépen kialakított helyszín a Bolyai utcában. A tulajdonos szerint ez csak azt jelenti, hogy
az emberek magától értetődően választják ezt a helyet, és nem azért, mert valakin segíteni akarnak, hiszen nem feltétlenül a segítés szándéka tart fent egy vállalkozást, hanem az, hogy jól működik és egy igényt szolgál ki.
Az is fontos tulajdonságuk, hogy ők független könyvesbolt és kávézóként működnek, nem csatlakoztak nagy üzletláncokhoz, nincs több munkapontuk sem Romániában, sem a világ más részein, bár ez sokszor kissé hátrányt is jelent – teszi hozzá Daray Erzsébet.
A vállalkozásukat európai uniós támogatással indították be, egy pályázat nyerteseiként tudtak alaptőkét biztosítani a vállalkozás indításához. A támogatás már régen lejárt, 2022 áprilisától már önerőből dolgoznak, és nem is olyan egyszerű fenntartani.
Tehát ez egy érdekes játék, hogy hónapról hónapra meglegyen minden. A vendéglátóiparban olyan nagyon sok pénz nincs, de mi tudatosan dolgozunk így, és hálásak vagyunk azért, hogy fenn tudunk maradni” – mondja mosolyogva. Jól tudja, fennmaradásuk a vásárhelyi közösségnek – magyaroknak és románoknak egyaránt – köszönhető, de a betérő turisták is sokat nyomnak a latban, hiszen ők a Google értékelések alapján választják ki a helyeket.
A „szociális” jelleg nem fontos az államnak
Erre szükségük is van, hiszen az állam semmiféle támogatásban nem részesíti őket azért, mert szociális vállalkozásként működnek, a lányuk fizetése sem részesül adókedvezményben, a „szociális” jelleg tehát csak nekik és a közösségnek fontos, amelyet szolgálnak, az államnak egyáltalán nem.
Szociális vállalkozásként nem veszik ki a pénzt a vállalkozásból, mint mondja,
az a céljuk, hogy fennmaradjanak, és ne csak kávézóként vagy könyvesboltként működtessék a helyet, hanem közösségi térként is.
Havonta könyvklubokat szerveznek, a meseteremben gyermekfoglalkozásokat tartanak, könyvbemutatókra hívnak, és olyan szerzőket is bevonzanak, mint Bodor Ádám vagy Tompa Andrea. Társadalmi szerepük pedig abban is meglátszik, hogy odafigyelnek olyan apróságokra, amelyekre mások ritkábban: gyereksarok van, fogyatékkal élőkről szóló érzékenyítő könyveket árulnak, helyi beszállítókkal dolgoznak és még a műanyagmentességre is figyelnek.