Egyéb kategória

Nem elég, ha megvan hozzá az infrastruktúra, ösztönözni is kell az embereket a szelektív hulladékgyűjtésre

A kihelyezett szelektív kukák és a szemetesautók házról házra járása mellett egy tudatosító kampánnyal is igyekeznek felhívni a figyelmet Erdőszentgyörgyön arra, hogyan is kell szelektíven gyűjteni a hulladékot.

A sárga zsákba kell tenni a tiszta műanyagot és fémet, a zöld zsákokba az üveget, a kékbe pedig a papírt és a kartont.

Az összegyűjtött szemetet hetente szállítja el a szemétszállító cég a kisvárosból. Egy hónapban kétszer gyűjtik a műanyagot és a fémet, valamint a papírt és kartont, egyszer pedig az üveget.

Egyre pozitívabbak a tapasztalataink. A település lakói örülnek, hogy így is hozzájárulhatnak a környezetvédelemhez. Vannak, akik eddig is szelektíven gyűjtöttek, mások most kezdtek hozzá

– mondta a Székelyhonnak Csibi Attila Zoltán. Erdőszentgyörgy polgármestere úgy látja, kell jó fél év, amíg tényleg megszokják az emberek, és két év után lehet majd arra számítani, hogy kisebb lesz a szemétdíj éppen a szelektív hulladékgyűjtés miatt.

Jelenleg valamivel több mint 12 lejt fizetnek havonta fejenként az erdőszentgyörgyi és bözödi lakosok a szemét elhordásáért.

Nagyobb a kihívás a tömbházakban

Míg a magánházak esetében házról házra járva gyűjtik össze a szelektív hulladékot a szemeteskocsik, addig a tömbházak környékén színes kukákban lehet gyűjteni azokat. Csibi Attila Zoltán szerint az az elkövetkező idők nagy kihívása, hogy ott is megoldják, hogy átlátható, ellenőrizhető legyen a szemételhordás.

Olyan rendszert szeretnénk kialakítani, ami zárható és monitorizálható, kártyás rendszer, amellyel lehet követni, hogy ki hova teszi a szemetet, és azt, aki rossz helyre dobja, fel lehet szólítani, majd bírságolni.

Most az van, hogy színes konténerekbe dobja a hulladékot mindenki, de ha egyvalaki nem szelektívet dob bele a tárolóba, felborul az egész elképzelés” – magyarázta a polgármester, aki föld alá süllyesztett kukák beszerzésén is gondolkodik.

Nagy lépések a megyében

Az Ecolect Maros Fejlesztési Társulás (ADI) vezetőjétől, Tóth Andreától megtudtuk, hogy Maros megye nagy lépéseket tesz a szelektív hulladékgyűjtés irányába.

Vannak települések, ahol már évek óta sikeresen működik ez, és van, ahol ez hiányossággal történik, vagy most indul be igazán.

„Vannak Maros megyének olyan régiói is, ahol már 2008-2009 során megépültek az átrakó és válogató állomások, ilyen régióhoz tartozott a Felső-Nyárádmente is, ahol már hosszú évek óta két frakcióra gyűjtötték a hulladékot, száraz és nedves hulladékra, a száraz újrahasznosítható hulladékot válogatták az ákosfalvi állomáson.

Itt a községekben is jól működik, nem csak Nyárádszeredában, mint ahogy Szováta is egy pozitív példa ezen a téren, ahol nem közös gyűjtőpontoknál, hanem a házaknál zajlik a szelektálás, és a lakók is egészen jól eligazodnak benne

– fogalmazott Tóth Andrea. Úgy véli, a megyében éles határvonalat nehéz húzni abban a tekintetben, hogy hol működik rosszul és jól a szelektív hulladékgyűjtés. Két fontos dolog kell ahhoz, hogy jól menjen, egyrészt az infrastruktúra beszerzése, másrészt a tudatosítás, a lakosság pontos informálása. Mint mondta: arra törekednek, hogy ne csak városokban, hanem vidéken is házról házra járva lehessen begyűjteni a szemetet, mert ez sokat lendít a lakosok szelektív gyűjtési kedvén is, ahelyett, hogy közös kukákba kellene elhordani a válogatott hulladékot.