Az uniós országok már korábban elfogadták az ún. zöld egyezményt, amely tulajdonképpen egy stratégia arra nézve, hogy
mit kell tenni a természet megvédése és a klímaváltozás negatív hatásainak csökkentése érdekében.
A kidolgozott és tavaly júniusban közzétett természethelyreállításitörvény-tervezet azonban már gyakorlati lépéseket, feladatokat tartalmaz, szab meg.
A Milvus csoport szakembere, Parragh Katalin a Székelyhonnak elmondta, hogy a klímaváltozás mellett a biológiai sokféleség csökkenése is komoly gondot okoz és fog okozni hosszú távon, ezért fontos, hogy
ne csak védjük a természetet, hanem amennyiben lehet, járuljunk hozzá a helyreállításához.
Példaként említette, hogy vannak olyan tőzeglápok, amelyeket lecsapoltak, rövid ideig termőterületként használták, és miután nem vált be, üresen, magára hagyták. Ezeket újra vizes élőhelyekké lehetne alakítani.
Ugyanakkor vannak olyan mederküszöbök, gátak, amelyekre nincs szükség, és akadályozzák a halak vándorlását, ami egy természetes folyamat. Ezen is egyszerűen lehetne változtatni, biztosítva a víz zavartalan áramlását, a halak, élőlények vándorlását, szaporodását.
– mondta el a szakember. És bár tanulmányok kimutatták, minden, természet-helyreállításra költött euró 8-38 eurós nyereséget termel, mégis nagy a lobbi, hogy a törvényt ne fogadják el. Többek között azért, mert
határt szabna az ipari mezőgazdasági termelésnek, nem engedné meg, hogy több száz hektáron ugyanazon növényeket termesszék, kötelezné a gazdákat zöld vagy más növényekkel beültettet sávok alkalmazására.
Támogatná a kisebb területeken gazdálkodókat, de jó hatással lenne a vízgazdálkodásra, a termőföldek elveszítésének megállítására is.
Parragh Katalin elmondta, hogy a törvénytervezet előírja azt is, hogy
a városokban minél nagyobb zöldövezeteket, esőkerteket kell létrehozni, és oda kell figyelni a vízháztartásra is.
2030-ra helyre kell állítani a leromlott területek és vizes élőhelyek 20 százalékát és 2050-ig minden érintett uniós területet.
A szakember hangsúlyozta, hogy a biológiai sokféleség csökkenése és a klímaváltozás összefügg,
az új természet-helyreállítási törvény elfogadása pedig olyan megoldásokat eredményezhet, amelyek csökkenthetik a negatív hatásokat.
A Milvus szerint azonban az európai parlamenti képviselőknek szükségük van egy kis biztatásra, hogy bátran kiálljanak a természet mellett, és megszavazzák a törvénytervezetet.
A környezetvédelmi bizottságban június 15-én lesz a szavazás, később pedig az európai parlamentben. A Milvus levelet fogalmazott, amelyet el lehet küldeni a román európai parlamenti képviselőknek, és amely ez a linken érhető el. Szerda délig az uniós országokból 117 113 személy biztatta országa uniós parlamenti képviselőjét az ügyben.
A kezdeményezők azt szeretnék, ha ez a szám elérné a 200 ezret.