A gyergyói történészkonferenciák közül az elsőket már akkor megszervezte Garda Dezső, amikor a magyar történelemről beszélni nem kis bátorságot és kemény kiállást jelentett az akkori rendszerben. Miután ezeket betiltották,
1990 után indult újra a folyamat, és éveken át több százan hallgatták az előadásokat.
Az utóbbi években – és most is – a Városi Könyvtár termében osztották meg tudományos kutatásaik eredményeit neves magyarországi és erdélyi történészek.
Előadók és témáik
Az Erdélyi Múzeum Egyesület gyergyói fiókegyesülete és a Gyergyói Népfőiskola által a Magyar Tudomány napja tiszteletére szervezett konferencia vendégei voltak Szakály Sándor a VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár főigazgatója, Nagy Róbert, a BBTE Magyar Történeti Intézet igazgatója, S. Király Béla politológus, Boér Hunor, művelődéstörténész, Nagy József hadtörténész, Tóth Szilárd a BBTE tanszékvezetője, Perczel Olivér a Budapesti Fővárosi Levéltár főlevéltárosa, Komán János, tanár és természetesen a konferenciák mindenkori fő szervezője, Garda Dezső történész.
A hallgatók új ismeretekkel gazdagodtak például Tisza István miniszterelnök életútjáról, hallhattak Erősdi Sándor Maros-Torda vármegyei főispán és Vázsonyi Vilmos századfordulós politikus tevékenységéről, terítékre került Orel Dezső, Gyergyószentmiklós 20. századi első polgármestere pályafutása is.
A történelmi események sorában új adatokat mutattak be a román hadsereg 1918-as bevonulásáról, a gyergyói hadieseményekről vagy Magyarország 1919-1920-as román megszállásának erőszaktevékenységeiről is.
Az eseményen beszédet mondott Soós Zoltán, Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusának konzulja, kiemelve, hogy amikor gróf Széchenyi István birtokainak egyéves jövedelmének felajánlásával létrejöhetett a Tudós Társaság, a Magyar Tudományos Akadémia elődje, Magyarország sok tekintetben lemaradásban volt a nyugati országokhoz képest. Azonban
az elmúlt közel 200 évben a magyar tudományosság nem csak felzárkózott a világ élvonalába, de kiváló tudósainak köszönhetően maga is irányt szabott és utat mutatott.
Nem véletlen, hogy magyar javaslatra ünnepli a világ a tudomány világnapját.
„A történelmi tisztánlátás kulcstényezője a helyes nemzeti öntudatnak, segíti a közösségünket abban, hogy belőle kiindulva a jövőben helyes döntéseket tudjunk, tudjanak hozni.
– hangzott el Soós Zoltán konzul beszédében.
Nagy Zoltán polgármester pedig azt emelte ki, hogy sokan hajlamosak – tévesen – azt hinni, hogy a fontossági sorrendben ez a fajta munka valahol hátul van. A vállalkozás építése, vagy akár a településfejlesztés sokszor megelőzi a szellemi, tudományos munkát. Tudományos munka nélkül azonban mindez nem végezhető el érdemi eredménnyel – húzta alá.