Szánozás és határkerülés Háromszéken
A szánozás ősi, esővarázsló szokásból ered, amelyet Székelyföldön csak két településen őriznek, egyik Szörcse, a másik Tamásfalva, fejtette ki lapunknak Biró Erika szörcsei lelkész. Hozzátette: a múlt század elejéig visszanyúló népszokást 1944-ben beszüntették, ám a rendszerváltás után a két faluban újra életre keltették. „Szörcse és Tamásfalva húsvéti szánozása hasonló, ám akadnak eltérések: Székelytamásfalván kizárólag a fiúk vesznek részt a szánozásban, míg Szörcsén a lányok is húzzák a szánt” – avatott be a népszokás részleteibe a…