A sepsiszentgyörgyi Bábel kultúrkocsma által befogadott minapi előadás egy pályázati pénzből létrejött koncertszínházi produkció sokadik újrajátszása, és a cigány származásába belebotló, majd
a gyökereit kereső és identitását felvállaló cigány-székely-magyar-román Fekete Zsolt személyes élményeiből táplálkozik.
Ezeket az élményeket Székely Csaba drámaíró gyúrta össze egyszemélyes, stand-up-elemekkel fűszerezett drámává, melyet a nemzetek, nemzetiségek megosztott terében közös nyelvként létező zene egészít ki, fűszerez: néhol csak kiemel, néhol egészen hangsúlyosan reflektál egy-egy élményre.
Például arra, hogy a cigányoknak ritkán jár ki a magázás, velük szemben a tegezés a megszokott forma – akárcsak a gyerekekkel szemben.
– áll az előadás ajánlójában.
Az előadások utáni beszélgetések során kiderül, mindig akad egy-két vagy több ember, akit megérintenek az elhangzottak vagy egyes részletek, akik jól dekódolják a szöveget, egyesek azonban más vágányokra viszik a mondanivalót: előfordult, hogy jobb- és baloldali politikai ideológiák csatájává vált a párbeszéd, tudtuk meg Fekete Zsolttól. Pedig a lényeg egészen más:
Maga a produkció folyamatosan változik, reflektál a jelen társadalmi kihívásaira, kiegészül egy-egy újabb élménnyel, gondolattal, változnak benne a zenei betétek is. Csütörtök este Ráduly Zsófia hegedűjátéka és Gerebenes Ede gitárjátéka egészítette ki az előadást, amelyben Fekete Zsolt több ütőhangszeren játszott – innen is adódik az igen találó Perkucigo cím.
A Tamási Áron Színház színésze, aki több magyar filmbe is meghívtak, az előadással a közelmúltban Bukaresttől Budapestig számos helyen vendégszerepelt, az elkövetkezőkben pedig Székelykeresztúron, Zilahon, Nagykárolyban, Aradon tervez fellépni.
„Először kórházban kellett volna fellépnem a Perkucigoval, de nem fogadták be, így inkább diákokhoz vittem, és egyféle tantermi projektté alakult.
Nagy eséllyel júniusban egy kórházi nyílt napon is előadhatom a Perkucigót, ez lenne a végső állomása ennek a turnénak” – nyilatkozott az előadás után Fekete Zsolt, akit barátai csak Blackynek szólítanak.
A színművész következő projektje némiképp még titok, de annyit megtudhattunk, hogy háromszemélyes produkcióról van szó, amely még gazdagabb szövetű lesz, mint a Perkucigo: ezúttal a kép, a tánc, a szene és a szöveg ötvözésével próbál majd hatni értelemre és érzelemre.