Egyéb kategória

Pilinszky lírája hozza össze az irodalomkedvelőket a nemzetközi felolvasómaratonon

Immár tizenharmadik alkalommal szervezik meg a maratoni felolvasást, amikor nagy íróink, költőink műveiből olvasnak fel a résztvevők. Amint a megyei könyvtár közleményéből is kiderül, a felolvasáshoz a korábbi évekhez hasonlóan a világ bármely pontjáról lehet csatlakozni.

Az évről-évre jelentkező intézmények, szervezetek, és a felolvasók száma bizonyítja, hogy az olvasás, az irodalom egyetemes értékeket közvetít, a közös olvasás az összetartozás élményét is nyújtja. Idén a késő modernség egyik legjelentősebb életművét megalkotó Pilinszkyre esett a választás, akinek lírája ma különösen aktuális

– olvasható a könyvtári közleményben.

A nap programjáról

A felolvasómaraton központi helyszíne – ahol délelőtt 10 órától a megnyitó is zajlik – a Kájoni János Megyei könyvtár előadótermében lesz.

A megnyitón Pilinszky költészetéről Zsidó Ferenc, a Székelyföld folyóirat főszerkesztője fog beszélni, az első felolvasó a Csíki Játékszín színművésze, Puskás László lesz. Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusának vezetője, Tóth László főkonzul üdvözli a jelenlevőket és folytatja a felolvasást.

Hargita Megye Tanácsának képviselője, valamint Sógor Enikő, Csíkszereda alpolgármestere is a felolvasók között lesz. 

Amint a felolvasómaraton egyik szervezője, Török Edit érdeklődésünkre válaszolva közölte, de az már biztos, hogy több mint 20 ezren csatlakoznak a felolvasáshoz.

A Kárpát-medencén kívülről is lesznek csatlakozók, például Svájcból, az Egyesült Államokból, Kanadából, Belgiumból is.

Újdonság, hogy idén egy online felületen, az esemény Facebook-oldalán is bekapcsolódhatnak a távoli helyszínek résztvevői a felolvasásba.

Tavaly 10 országban 36 000 felolvasó szólaltatta meg József Attila költészetét, a járványhelyzet miatt ezúttal ez is kisebb léptékű lesz, hiszen minden helyszínen be kell tartani a szükséges járványügyi korlátozásokat, például kevesebben lehetnek jelen egyszerre egy helyiségben – mutat rá Török Edit.

Pilinszky Jánosról

Pilinszky János (Budapest, 1921. november 27. – Budapest, 1981. május 27.) a huszadik század egyik legjelentősebb magyar költője, Baumgarten-díjas, József Attila-díjas és Kossuth-díjas. A Nyugat irodalmi folyóirat negyedik, úgynevezett „újholdas” nemzedékének tagja. Olyan művekről ismert, mint az Apokrif, Harbach 1944, Ravensbrücki passió, vagy rövid epigrammáiról, mint a Négysoros, Mire megjössz vagy Harmadnapon. Életművében a 20. század kegyetlen világát elemzi, leképezvén az ember magárahagyottságát, a létezés szenvedése elől való menekvés hiábavalóságát, az élet stációit átható félelmet és rémületet. Költészetén megfigyelhető az 1940-es évek alatti lágertapasztalatai, a keresztény egzisztencializmus, a tárgyias líra s katolikus hitének hatása, melyek ellenére nem tartozik a hagyományos értelemben vett, szakrális témájú úgynevezett papi írók katolikus irodalmába, minthogy elutasította a vallásos és a profán irodalmat elválasztó falat („Én költő vagyok és katolikus”). Líra mellett az epika és a dráma műnemében is alkotott. (forrás: Wikipédia)