{L1}
Az osztálypénzek, iskolapénzek gyűjtése évek óta megosztó kérdés, parttalan viták forrása. Noha a gyakorlat régi, hiszen évtizedekkel ezelőtt is szokás volt, sőt, akkor még a pedagógusok „szedték be” az összegeket, évek óta a gyakorlat tiltásáról beszélnek a tanügyben.
Szeptemberben még mi is arról cikkeztünk, hogy a tanügyminiszter júliusi rendelete szerint tilos osztálypénzt gyűjteni a 2022–23-as tanévtől, és az sem megengedett, hogy a diákoktól vagy a szülőktől pénzt kérjenek azért, hogy a tanítóknak, tanároknak hálából ajándékokat vásároljanak. Az oktatási miniszter akkori bejelentése azért is tűnt furcsának, mert
a szülőktől való pénzgyűjtés korábban is tilos volt, mégis szinte mindenhol figyelmen kívül hagyták a tiltásokat.
Közben azonban kiderült, nemhogy megtiltották, de valamiképpen legalizálták az iskolapénz gyűjtését bizonyos feltételek mellett. Az oktatási intézmények megszervezésére és működésére vonatkozó szabályzat (ROFUIP) korábban két pontban is tételesen megtiltotta, hogy pénzt gyűjtsenek a szülőktől az iskolai alkalmazottak és a diákok számára (a szülőbizottság számára is tilos volt), most azonban a tiltások kikerültek a ROFUIP-ból, és bekerült egy olyan rendelet, amely szerint
a szülőbizottság úgy dönthet, hogy támogatja akár pénzügyileg is a jogi személyiséggel rendelkező szülői egyesületen keresztül az oktatási intézmény és az osztály/csoport anyagi alapjának karbantartását, fejlesztését és korszerűsítését.
Szabó Ödön parlamenti képviselő, az RMDSZ oktatásügyi szakpolitikusa a Székelyhonnak elmondta, hogy
az oktatás továbbra is ingyenes Romániában, de vannak olyan költségek, amelyeket a szülők önkéntesen átvállalhatnak,
és erre teremtett most hivatalos, jogi alapot a ROFUIP-ban lévő változás.
„Az, hogy a szülők vagy bárki más szövetkezzen, egyesületet hozzon létre, amelynek a célja az iskola támogatása, azt nem lehet korlátozni, az ugyanis alapjog. Az oktatási intézmények magáért az oktatásért továbbra sem kérhetnek és kaphatnak pénzt vagy bármilyen más szolgáltatást, ez kizárt, ahogy az is, hogy bármiféle megkülönböztetésben részesüljön az a szülő vagy gyermek, aki nem tud hozzájárulni a szülői egyesületeken keresztül eldöntött forrásokkal a célhoz, amit kitűztek maguknak a szülők” – magyarázta a képviselő, aki egyúttal jelezte, amúgy ez sem újdonság, hiszen
több helyen bevett gyakorlat volt már, hogy szülői egyesületeken keresztül támogatták az oktatási intézményeket; most tehát egy gyakorlatot hivatalosítottak.
A pénzgyűjtésben továbbra is tilos részt venniük az intézmény alkalmazottainak és a diákoknak – fűzte hozzá a képviselő.
Körképünkben annak néztünk utána, hogy mennyi osztálypénzt gyűjtenek – ha gyűjtenek egyáltalán. Az egyik marosvásárhelyi édesanya elmondta, míg az egyik fia esetén semmiféle gyűjtés nincs az iskolában, pedig kell venni időnként apróságokat, és akkor jól fogna valamilyen alap, addig a másik fia esetén évi 100 lejt gyűjt a szülők egyik képviselője.
„Tavaly az összegyűjtött összegből osztályt díszítettek adventben és pizzáztak. De arról is szó volt már, hogy az érettségi milyen sokba kerül (a képek, a ballagási bankett, a tanárok ajándéka stb.), ezért érdemes lenne előre gyűjteni, hogy ne akkor kelljen kiadni egy nagyobb összeget” – meséli a tizedikes gyermeke esetét az édesanya.
Egy másik szülő arról számolt be, hogy úgynevezett iskolaalapot fizetnek be, 50 lejt egy évre, amelyből rendezvények szervezését oldja meg az iskola. „Komoly könyvelősége van az iskolának, ezeket a pénzeket is hivatalosan, kérelem alapján igénylik például a diákok egy-egy esemény megszervezésére, szalagavatóra, bármire. Az összeget pedig egy több tagú bizottság hagyja jóvá” – magyarázta a szülő, aki még
a tanév elején 300 lejt fizetett, mert az osztályban közösen vásárolták meg a tanfelszerelést, vagyis a szülőknek nem kellett egyenként elmenniük az üzletbe hogy megvegyék a gyereküknek a színes ceruzát, rajztömböt, írószereket, tanszereket, hanem egységesen vásárolták meg ugyanazt mindenkinek. Úgy véli, ez jó megoldás mindenkinek,
egyrészt azért, mert nem kellett anyuka és apuka bevásároljon, másrészt senki nem kerül abba helyzetbe, hogy az osztálytársnak valamiből szebb és jobb van, szebben csillog. Ebből az év elején összegyűjtött pénzből fizetik a Szivárvány gyermekmagazint és a fakultatív táncórát is, de bábszínházi belépőt is. Az összeg azonban lassan a végére jár, nemsokára újra gyűjteni fognak.
„Nálunk hivatalosan nem történt gyűjtés. Voltak munkafüzetek, amelyeket a tanítók és a tanárok kértek megvételre, ezek kiválasztását a szülők rábízták a pedagógusokra, s a szülői közösség pénztárosa begyűjtötte rá a pénzt, emellett gyűjtöttünk Napsugárra, Szivárványra. Ám nincs úgynevezett osztálypénz, így minden egyes bábszínházi előadás, vagy egyéb esemény, ahová elviszik a gyerekeket, alkalmanként kerül kifizetésre” – meséli a teljesen másik gyakorlatot egy háromgyerekes édesanya, aki szerint azért jó, hogy az eseményekre külön fizetik be a belépőket, mert igazságtalan lenne azokkal szemben, akik mondjuk nem mennek bábszínházba, mert épp akkor betegek, de ők mégis kifizették a belépő árát az „osztálypénzbe”. Az
ötödikes gyereke esetében parkettlakkozásra és polcok készítésére gyűjtöttek év elején még fejenként 35 lejt.
Hasonló a tapasztalat az óvodákban is: míg ugyanannak az intézménynek az egyik csoportjában semmire sem gyűjtenek, a másik csoportban 100 lejt kértek tanév elején, amiből minimális felszerelést vásároltak eddig a gyerekek használatára. Ez a gyűjtés azonban szigorúan a pedagógusokon kívül zajlik, a szülők intézik egymás között.