Sok olyan per van folyamatban, amelyben Dan Tanasă és az általa vezetett ADEC különféle intézmények feliratait szeretné eltávolíttatni, arra hivatkozva, hogy a 2001/1206-os kormányhatározat szerint
csakis a román nyelvű felirat alá lehet más nyelvűt elhelyezni.
Árus Zsolt, a Székely Figyelő Alapítvány vezetője szerint a bírók sok esetben úgy adnak igazat az ADEC-nek, hogy olyan kormányhatározat-cikkelyeket tekintenek jogalapnak, amelyek
nem is erre vonatkoznak, hanem csak a polgármesteri hivatalok felirataira, illetve a városbejáratok tábláira.
De hogy az ilyen döntések ne történhessenek meg, érvényen kívül kell helyeztetni az említett kormányhatározat amúgy is vitatható előírásait.
Amint Árus pénteki sajtótájékoztatóján elmondta, augusztusban egy petíciót intéztek a kormányhoz, amiben jelezték, hogy a szóban forgó előírások jogalap nélkül kerültek be az 2001/1206-os kormányhatározatba (az illető előírásokat csak törvénnyel lehetne meghozni), és kérték, hogy töröljék onnan.
A kormány azt válaszolta, hogy
nem törölheti ezeket, mert már nincsenek hatályban,
de Árus rámutatott, hogy ezeket a bíróságok továbbra is érvényesnek tekintik. Ezért a Marosvásárhelyi Táblabíróságon kérte az illető cikkelyek megsemmisítését.
Leszögezte, „ennek a pernek szinte mindegy, mi lesz a kimenetele, ugyanis ha a nyerünk, akkor a bíróság törli a problémás előírásokat, s azokra hivatkozva attól arrafelé nem lehet pert indítani vagy ítéletet hozni, ha ellenben a bíróság a minisztériumnak ad igazat, és azt állapítja meg, hogy a 2001/1206-os kormányhatározat már nincs érvényben, akkor lényegében ugyanott vagyunk”.
Árus Zsolt ugyanakkor egy másik, újabban jelentkező támadássorozatra is rávilágított:
az ADEC újabban a Facebook miatt zaklatja az önkormányzatokat, mert azok néha csak magyarul kommunikálnak ott.
Leszögezte, mivel ezek a Facebook-oldalak nem polgármesteri rendelet vagy képviselő-testületi határozat alapján lettek létrehozva,
jogi szempontból nem tekinthetők az önkormányzat hivatalos felületeinek.
Azaz nem vonatkoznak rájuk azok a jogszabályok, amelyek értelmében a közérdekű információkat elsősorban az állam nyelvén kellene közölni. Ezeket úgy kell tekinteni, hogy egy magánszemély hozta létre, az működteti, és ugyan az önkormányzat számára is hasznos információkat oszt meg, utóbbi nincs ráhatással az oldalra, így nem is büntethető.
Konkrét példa a gyergyócsomafalvi önkormányzat esete, amelyet az Országos Diszkriminációellenes Tanács Tanasă feljelentése nyomán megbüntetett a csak magyar nyelvű kommunikációért.
A polgármester a büntetés miatt bírósághoz fordult, amely neki adott igazat,
megsemmisítette a diszkriminációellenes tanács döntését, mondván, hogy a Facebook-oldal nem hivatalos csatorna, így nem vonatkozik rá ilyen jellegű törvényes előírás. A bíróság azt is megállapította, hogy a feljelentő azt sem igazolta, hogy az illető felületen valóban közérdekű információk lennének közölve.
Árus Zsolt leszögezte,
az ADEC felszólításainak 99,9 százalékban nincs jogalapjuk.
Javasolja, hogy az önkormányzati vezetők minden ilyen esetben forduljanak a Székely Figyelőhöz, mert szinte biztos, hogy segíteni tudnak információkkal, tanácsokkal, de akár konkrét iratok megfogalmazásával vagy bírósági képviselettel is.