Meredeken csökken az országban a kanyaró elleni átoltottság mértéke, hívja fel a figyelmet a Mentsétek meg a gyermekeket (Salvați Copiii România) nevű civil szervezet, amely szerint
az elmúlt évtizedek legsúlyosabb oltási válságával néz szembe az ország.
Jelentésük szerint tavaly az első kanyaró elleni oltásadagot az érintett korcsoportba tartozó gyermekeknek kevesebb mint a fele, mindössze 47,4 százalékuk kapta meg. Felhívják ugyanakkor a figyelmet arra is, hogy a második oltásadagra jogosultak, tehát az 5 évesek korcsoportjában különösen meredeken csökken az átoltottság.
A kanyaró elleni védőoltást a mumpsz és a rózsahimlő elleni vakcinával együtt egy kombinált, Romániában ROR betűszóval jelölt vakcina
formájában kapják meg a gyermekek, az első adagot 1, a másodikat 5 éves korban. A civil szervezet szerint a tájékozatlanság, a közösségi médiában terjedő hamis információk áradata, valamint rendszerbeli akadályok – túlzott bürokrácia, hiányos erőforrások, az iskolai oltások megszűnése és a kiszolgáltatott családok utazási nehézségei – az okai az átoltottság masszív csökkenésének.
Konkrét intézkedéseket sürgetnek: az oltási jelentések egyszerűsítését, az egészségügyi személyzet kommunikációs képzését, valamint helyi multidiszciplináris csoportok létrehozását, amelyek közvetlenül a közösségekkel és a szülőkkel dolgoznak együtt.
Arra, hogy Romániában az utóbbi években egyre meredekebben csökken a kanyaró elleni átoltottság, az Európai Bizottság és a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) által decemberben közösen kiadott jelentés is kitér.
A fokozódó immunizálási hiányosságoknak pedig már jól kimutatható következménye van:
az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ adatai szerint 2024. február 1. és 2025. január 31. között az EU-ban összesen 32 265 embert diagnosztizáltak kanyaróval, akik közül 27 568 romániai.
Annak, hogy a kanyaró elleni védőoltás került az oltásellenesség középpontjába, főként egy közel harminc éve megjelent, ám később hiteltelenné vált publikáció az oka, ami összefüggésbe hozta a kanyaró elleni védőoltást az autizmus kialakulásával – emlékeztetett Tar Gyöngyi, a Hargita Megyei Népegészségügyi Igazgatóság vezetője. Noha
az említett összefüggés az orvostudomány történetének egyik legkárosabbá vált és legalaposabban cáfolt tévhite, továbbra is terjed.
Az átoltottsági hiányosságok másik oka – Hargita megyében főként ez jelenti a problémát – sokkal prózaibb: a hátrányos helyzetű közösségekben élők menekülnek az oltásoktól. Félnek a tűtől, nem csak a kanyaró elleni oltástól, hanem mindegyiktől, majdhogynem össze kell fogdosni őket, mert bújnak el a bokrokban – mondta a megyei tisztifőorvos. Van egy másik problémás kategória is, ám az Hargita megyében sokkal kisebb: azok, akik meggyőződésből nem a szülészeti osztályon szülnek. Ők elutasítják az oltást, de ők sokkal kevesebben vannak – folytatta.
Hargita megyében a kanyaró elleni átoltottság messze az országos átlag fölött van, nagyjából 85 százalékos.
Ennek részben az az oka, hogy az egészségügyi szakhatóság munkatársai felkeresik az említett közösségeket az immunizálás érdekében, és ha ezek a családok éppen nincsenek külföldön, akkor megpróbálják meggyőzni őket az oltás fontosságáról. Tar Gyöngyi szerint ugyanakkor valószínűleg annak is köszönhető, hogy jók a megye átoltottsági adatai, hogy kétnyelvű lakosság él itt, két nyelven tájékozódnak, és ezért például nem uralkodott itt el annyira a hatóságok iránti bizalmatlanság sem – ami az egészségügyi szakhatóságra is kiterjed –, mint az ország más részein. Továbbá a vallási okból történő oltáselutasítás sem, ami szintén jellemzőbb az ország más részein.
A problémának azonban rendszerszintű okai is vannak.
Kellene legyenek válaszai az egészségügyi hatóságoknak is a szülők által az interneten összeolvasott oltásellenes téveszmékre.
De milyen hatékonysággal lehet kommunikálni, ha például intézményként havonta összesen 500 lejt kap egészségnevelésre a megyei egészségügyi igazgatóság – kérdezett vissza a megyei tisztifőorvos. Ő úgy végezte el az egyetemet, három szakot, főorvosi vizsgát, doktorátust, hogy soha senki nem tanított nekik egészségügyi kommunikációt, de ez nem csak akkoriban volt így, szerinte a mostani orvostanhallgatóknak sincs ilyen képzése, vagy legfeljebb csak választható tárgyként – folytatta, de arra is kitért, hogy korábban az országos oltóanyag-beszerzésben kialakult fennakadások sem tettek jót az oltásprogramnak. Az már egy előrelépés, hogy az UNICEF (ENSZ Gyermekalap) támogatásával az utóbbi időben készültek társadalmi célú hirdetések,
a gond csak az, hogy az üzenet nem jut el a célcsoportokhoz, mert ők nem követik a közszolgálati rádió- és tévécsatornákat.
De a rendszerszintű problémák közé sorolható például az, hogy a politikusok egy része pártja népszerűségét féltve nem foglal állást oltáskérdésben – a megyei tisztifőorvos szerint ez lehet az oka annak is, hogy az oltástörvény elakadt a törvényhozásban és hosszú évek óta a parlamentben vesztegel.
Eközben az oltásellenes nézetek terjednek, de terjed a kanyaró is. „És vannak halálesetek. Mit lehet arra mondani, hogy 60 gyerek meghalt, 60 ártatlan csecsemő meghalt kanyaróban, miközben ha kaphatott volna egy szurit, élhetne” – tette fel a kérdést Tar Gyöngyi..