„Hatalmas gond, hogy a krónikus betegeknek nincs aki helyben felírja receptre a gyógyszereiket, továbbá küldőpapírt sem kaphatnak szakorvosokhoz.
– panaszolta egy csíkszentkirályi lakos. Május vége óta ugyanis, amióta elhunyt Dobos László háziorvos, alapellátás nélkül maradtak a helyiek. A lakók számára a legrosszabb a bizonytalanság és a tájékoztatás hiánya, hogy mire számítsanak a jövőben, iratkozzanak-e át másik orvoshoz, vagy várjanak még; ráadásul
a szomszédos község, Csíkszentimre háziorvosa sem fogad új betegeket, mert nyugdíjazás előtt áll.
Felkerestük Székely Ernő csíkszentkirályi polgármestert is, aki jó hírrel szolgált: érdeklődésünkre arról számolt be, hogy
nemsokára új orvos fogja átvenni a praxist, csak a nehézkes a bürokrácia miatt húzódik az ügyintézés.
Számításai szerint július elejére sikerül mindent megoldani, és akkortól már elkezdhet praktizálni az új fiatal orvos, Baróti Barna. A háziorvos csíkszenttamási születésű és a Hargita Megyei Mentőszolgálatnál dolgozott mentős orvosként Csíkszeredában.
Duda Tihamér, a Hargita Megyei Egészségbiztosító Pénztár vezérigazgatója kifejtette, minden évben, amikor a szerződéseket kötik, megállapítják, hogy minden településen hány háziorvosra volna szükség (1800 fős településen egy háziorvos), hogy optimális legyen az ellátás. „Az élet azonban más képet mutat” – fűzte hozzá, megjegyezve, hogy
egyre kevesebben választják a háziorvosi szakot, a rezidensek száma egy jó ideje alacsony szinten maradt.
Pontos kimutatásuk van arról, hogy hány rezidens orvos tanul az egyetemeken, és folyamatosan tartják velük a kapcsolatot. „A Marosvásárhelyen tanuló rezidens orvosokkal minden év decemberében találkozunk a rezidens szakvizsga előtt, és felajánljuk számukra a lehetőségeket, amelyeket Hargita megyében használhatnak ki. Előszeretettel ajánljuk a háziorvosi praxisokat is, de az valami okból kifolyólag nem eléggé vonzó szakma a fiataloknak” – jegyezte meg.
A háziorvoshiányhoz hozzájárul az is, hogy a háziorvosok nagy része közel áll a nyugdíjkorhatárhoz.
Az orvosok esetében ez 67 év, de adott esetben, ha eléri a munkatörvénykönyv által előírt nyugdíjkorhatárt, ami 63 év nők, és 65 év férfiak esetében, akkor már korábban is kérheti nyugdíjazását.
Ugyanakkor a vonatkozó jogszabályok értelmében akár 67 év fölött is dolgozhatnak, azzal a feltétellel, hogy ne jelentkezzen senki arra a posztra, illetve éves engedéllyel kell rendelkezzen a közegészségügyi igazgatóságtól és az orvosi kollégiumtól.
– magyarázta Duda.
A csíkszentkirályi esetről Duda Tihamér elmondta, hogy a településen már 2021-ben elkezdődtek a gondok, amikor egy főként gyermekes családokat vállaló háziorvos lemondta a praxisát a csíkszentimreivel együtt, és tetőzött most azáltal, hogy Dobos László háziorvos elhunyt. „Sikerült találni egy fiatal orvost, aki elvállalja a feladatot, segítettünk neki felvenni a kapcsolatot a korábbi háziorvos családjával, hogy tudja tőlük megvásárolni a praxist.
– hívta fel a figyelmet a vezérigazgató. Amíg nem zárul le az ügyintézés az új praxis elindításhoz, addig helyettesítéssel biztosítják a helyieknek az alapellátást.
Csíkszentkirályhoz viszonyítva nehezebb helyzetben van Székelyudvarhely, ahol a korábban praktizáló 17 háziorvosból 16-an maradtak, ugyancsak elhalálozás miatt.
Az egészségbiztosító pénztár a közegészségügyi igazgatósággal közösen felvették a kapcsolatot a lehetséges jelöltekkel, azonban egyelőre senki nem vállalta a feladatot
– tudtuk meg. Holott több megoldás is van, például akár munkapontként is lehetne működtetni, így máshol praktizáló orvos is vállalhatná, azonban még nincs jelentkező a megüresedett helyre. A pácienseknek pedig lehetőségük van átiratkozni más háziorvoshoz, bárhol az országban. „Azonban tudni kell, hogy a felnőtteket nem köteles fogadnia a háziorvosoknak, csak a gyermekeket, így akár el is utasíthatják a kérelmezőket” – jegyezte meg Duda.
Hargita megyében egyébként Balánbányán nincs helyi háziorvos, ott három másik településről látják el a rendelést; Csíkszentsimonban hasonlóan két orvos jár be rendelni a településre, illetve szintén munkapontként működik a rendelő a Kászonokban és Székelyandrásfalván is.
Riasztó képet vázolt a minap Daniel Coriu, az orvosi kamara elnöke a romániai alapellátás helyzetéről. A News.ro portálnak nyilatkozva úgy fogalmazott:
sürgősen legalább 2000 háziorvosra lenne szükség, hiszen a jelenleg az alapellátásban dolgozó orvosok 47 százaléka 61 év feletti, és mindössze 2,2 százalék 35 év alatti.
Az ország 424 településén nincs háziorvos, és közel 1000 településen a meglévő alapellátás nem tudja fedezni az igényt.
Míg tíz évvel ezelőtt országos viszonylatban 12 ezer háziorvosi rendelő állt szerződéses viszonyban az egészségbiztosítási pénztárral, mostanra a számuk 10 ezer alá apadt.
Ilyen körülmények között tíz év múlva nem lesz orvos, aki az alapellátásban dolgozna – szögezte le az orvosi kamara elnöke. Daniel Coriu szerint az elmúlt tíz évben valamennyi kormány elmondta, hogy mennyire fontosnak tartja az egészségügyi alapellátást, ám nem történt semmilyen konkrét intézkedés, hogy azt újjáélesszék. Arra is kitért, hogy
„két Románia” létezik e tekintetben, ugyanis az orvosok száma aránytalanul oszlik el az országban: az egyetemi központokban sokan vannak, míg az ország többi településén hiányos a lefedettség.
Bukarestben, valamint Dolj, Temes, Kolozs, Maros és Iași megyében összpontosul az orvosok több mint fele, a fennmaradó 36 megyében dolgozik a többi 27 ezer orvos. Az erdélyi megyék közül ebből a szempontból a legrosszabb helyzetben Szilágy és Kovászna megyék vannak.
Vass Levente, az egészségügyi minisztérium államtitkára megalapozottnak tartja a félelmeket. Az RMDSZ szakpolitikusa a Krónika megkeresésére elmondta:
a megoldás egyértelműen az, hogy növelni kell az alapellátásra szánt pénzkeretet.
Jelenleg átlag havi 21 ezer lej egy háziorvosi rendelő bevétele, ebből kell fenntartani a működését, fizetni a közköltséget, az asszisztenseket, megvásárolni a fogyóanyagokat. Ezt az összeget öt éven belül legalább meg kellene kétszerezni – szögezte le az államtitkár. Véleménye szerint
„az utolsó pillanatban vagyunk”, amikor még lépni lehet, vonzóvá lehet tenni a szakmát a fiataloknak, hiszen – négy éves rezidensi képzéssel számolva – legalább tíz évbe telik, amíg a rendszer „feltelik”, két-két és fél generáció fel tud készülni.
Ha a változások a következő egy évben nem történnek meg, 2030-ra valóban nem lesznek orvosok az alapellátásban – szögezte le a szakpolitikus.
Vass Levente szerint áthidaló megoldásokkal is készülni kell, hiszen a lakosságot nem lehet ellátás nélkül hagyni. Például a járóbeteg-rendelő intézetek, a kórházak szintjén muszáj lesz háziorvosi rendelőket kialakítani,
kecsegtető állami fizetéssel alkalmazni orvosokat, akik heti egy-két napra hajlandóak a környékbeli falvakban is ellátni a pácienseket az önkormányzatok által felszerelt és fenntartott rendelőkben.
Ehhez kapcsolódik, hogy a megfelelő végzettséggel és tapasztalattal rendelkező asszisztenseknek korlátozott kompetenciákat kell biztosítani, hogy ha a rendelő orvos nélkül marad, bizonyos feladatköröket elláthassanak, irányíthassák a betegeket, fogadják és segítsék az orvost, aki heti egy-két alkalommal kijár.
Az államtitkár emlékeztetett, hogy 2019-ben egy másik képviselővel közösen benyújtottak egy tervezetet, hogy a háziorvosi rendelőkben dolgozó asszisztensek állami szintű fizetését biztosítsa az egészségbiztosítási pénztár. Ezzel az lett volna a cél, hogy
növeljék a rendelő bevételét, és megakadályozzák, hogy az asszisztensek az alapellátásból a kórházak felé migráljanak.
Nemcsak az orvosra, az asszisztensekre is vigyázni kell, a tapasztalt szakembereknek hatalmas értékük van az alapellátásban – hívta fel a figyelmet az államtitkár. Szintén megoldást jelenthet a pandémia éveiben teret hódító telemedicina is.