Egyes fokozati pedagógusi vizsgájára dolgozta ki a témát, és annyira jól sikerült, hogy könyv formájában is megjelentette vezetőtanára javaslatára.
Sütő Edith marosvásárhelyi óvodapedagógust már régóta foglalkoztatja a magyar óvodások románnyelv-oktatásának témája, és úgy érezte, ha már dolgozatot kell írnia, akkor olyat írjon, ami előbbre viszi őt, és esetleg másokat is motivál vele.
Erdélyi magyarként kiemelkedően jó a románnyelv-tudása, hiszen egy zömében románok lakta Maros menti faluban nőtt fel.
Így magától jött a témaötlet: a román nyelv tanítása interaktív módszerekkel és technikákkal a magyar tannyelvű óvodai csoportokban. Ez lett később a könyvének címe is, amely a Corvin kiadó gondozásában jelent meg, és inkább óvodapedagógusoknak ajánlja. „A szülőknek legfeljebb azért, hogy belássanak az óvodai munka kulisszái mögé, hiszen kellene hozzá valamennyi szaktudás, hogy hasznosíthatóak legyenek számukra a benne leírt módszerek” – vallja az óvónő.
Sütő Edith a modernebb módszerekre fókuszált benne interaktív technikák segítségével, amelyeknek az a lényege, hogy minél többet kell cselekedtetni, „mozogtatni” közben a gyerekeket.
Interaktív módszer a képolvasás is, amikor rámutatok a képre, és mondom, hogy »acesta este un lup«, és a gyerekek megismétlik. De sokkal célravezetőbb, amikor rámutatok a képre, és azt kérdem, »cum face lupul? Auuuu!«, tehát hallják a lupul szót, de továbbmennek vele” – magyarázta az óvodapedagógus.
A pedagógus a Total Phisycal Response-módszerre (TPR) épít, amely azt jelenti, hogy teljes fizikai lényünkkel válaszolunk a kérdésekre, kijelentésekre, és ez nagyon jó módszernek bizonyul a nyelvtanulás első szakaszában – vallja Sütő Edith.
A cselekedtető módszer James Asher kaliforniai pszichológus professzor nevéhez fűződik. A TPR a beszéd és a mozgás koordinációjára épít, a nyelvet motorikus cselekvések segítségével kívánja elsajátíttatni, és utasítások végrehajtásán alapszik.
A pedagógus érthető verbális utasításokat ad, a gyerekek pedig az utasítás tartalmának megfelelően fizikai (mozgásos) választ adnak.
A teljes fizikai válasz módszere azonban nem az egész tanulási folyamatra kiterjedő egységes rendszerként értelmezhető, inkább egyéb tanítási eljárások kiegészítőjeként, hiszen sok szót, nyelvtant meg lehet a teljes fizikai válasz auditív-motoros eszközével gyorsan és tartósan tanítani.
Az elején csak a pedagógus mondja, a gyerekek csinálják, de ahogy hallják, egy idő után ők is mondani fogják” – osztotta meg Sütő Edith a dolgozatában is leírt módszer lényegét.
Hozzátette, hasonlít az anyanyelvtanuláshoz is, mert a gyerekeinket is úgy tanítjuk az anyanyelvre, hogy eleinte nem értik, de mégis mondókázunk velük, megfogjuk az ujjacskáikat, mozgatjuk, és egy idő után megértik, és ők is bekapcsolódnak.
A szülőkkel közösen célravezetőbb
„Nem kell magas szinten tudniuk óvoda végén, de alapdolgokat tanítani előnyös lesz számukra. Úgy érzem, hogy a tavaly kiment csoportommal jó szintre jutottam, a régebbi csoportjaimhoz képest. Amíg nem álltam rá tudatosan a módszerek kombinálására, addig én sem voltam olyan eredményes a román nyelv tanításában” – vallotta be a könyv szerzője.
Teljesen románul még nem lehet levezetni egy tevékenységet magyar óvodásoknak,
de Sütő Edith kézimunkázás közben elmondja románul is azt, hogy olló, ecset, színes papír, vagy a napi rutintevékenységekről is beszél nekik románul, hiszen a legtöbb óvodában a gyerekek úgyis hallják a román csoportoktól is ezeket.
Bár Marosvásárhelyen már többségben élnek a románok, mégsem könnyű a román nyelvet megtanulnia egy magyar gyereknek, ha nem fektetünk bele energiát – magyarázta a pedagógus, aki szerint sokkal hatékonyabb, ha a szülőkkel összedolgozva tanítanak a pedagógusok alapdolgokat a gyerekeknek.