Székely Tündérország örökös követe – Benedek Elekre emlékező kiállítás nyílt Székelyudvarhelyen

A kiállítás egy nagyon szoros összefogás eredménye, hiszen a Petőfi Irodalmi Múzeumtól a Csángó Néprajzi Múzeumon át a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeumig, illetve a debreceni bábszínházig mindenhonnan nagy örömmel bocsátották a rendelkezésükre a kiállítási tárgyakat.

Ezek – mint például a kalamáris, tehát az íróasztali tintatartó, az abakusz (golyós számológép), a korabeli iskolai pad, vagy a palatábla – már a délelőtti tárlatvezetésen nagy sikert arattak a gyerekek körében, de meglepetésére, a legnagyobb érdeklődést az itatós párna és az írótoll váltotta ki a kicsikből

– számolt be a tapasztalatokról Szebeni Zsuzsanna, a kiállítás kurátora, a Magyar Kulturális Intézet sepsiszentgyörgyi szervezetének a vezetője.

Grafikák is láthatók a tárlaton, ezek a Petőfi Irodalmi Múzeum által magyarországi grafikusok számára meghirdetett pályázat eredményei. Készült a gyerekeknek egy szakácskönyv is, amely tartalmazza a nagy mesemondó kedvenc receptjeit – a könyvet fiatal erdélyi grafikusok illusztrálták –, ugyanakkor

egy feladatlapot is készítettek, amelyekkel irodalmi órákat is lehet tartani a kiállításon, gyarapítva a kicsik tudását.

A kurátor beszédében megemlékezett ugyanakkor a magyar meseirodalom megkérdőjelezhetetlen egyéniségének monumentális munkájáról, a magyar mese- és mondavilágot magában foglaló öt kötetéről, ugyanakkor a Cimbora gyereklapról, amelynek a főszerkesztője volt.

A tárlat a mesemondón és mesegyűjtőn kívül ugyanakkor a politikus és a szerkesztő Benedek Elekre is reflektál, aki számára az oktatási reformok esszenciális fontosságúak voltak.

A kiállításmegnyitó házigazdája a székelyudvarhelyi művelődési ház igazgatója, Elekes Gyula volt, a vendégeket Székelyudvarhely Polgármesteri Hivatala nevében Pálfi Kinga alpolgármester köszöntötte, ugyanakkor ünnepi beszédet mondott Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusa képviseletében Percze László konzul.

„A mai alkalom is lehetőséget ad annak kimondására, Benedek Eleknek köszönhetően kiderült, hogy Erdély, ezen belül Székelyföld azért is tündérország, mert addig ismeretlen, elfeledett szellemi kincs rejtőzött itt, ami nélkül ma már el sem tudnánk képzelni azt, amit magyar kultúraként ismerünk. (…)

Benedek Elek egy néppel ismertette meg öntudatlanul megélt, de soha meg nem ismert múltját, világviszonylatban is kiemelkedő gazdagságú és minőségű népi kultúráját és népművészetét, eleven formában árasztva bele azt a jelenbe. Elek apó munkásságának üdvtörténeti jelentősége abban áll, hogy Kincses Erdély egyik felfedezőjeként a Kárpát-medencei magyarságnak eltéphetetlen lelki köteléket adott

– fogalmazott beszédében Percze László, azt is hozzáfűzve, Benedek Eleknek is köszönhető, hogy Erdély, a Székelyföld mára lelki aranytartalékká vált az összmagyarság számára.

Kiemelten nagy örömnek nevezte Pálfi Kinga, Székelyudvarhely alpolgármestere azt, hogy a város otthont adhat a gyermekirodalom megalapítójának méltán nevezett Benedek Elek életpályájának emléket állító kiállításnak.

Személyesen is erősen kötődik a nagy mesemondó műveihez, hiszen gyerekként, román vidéken élve román iskolába járt, és később

Benedek Elek meséi tanították meg magyarul írni és olvasni, és ez a kapcsolat még jobban elmélyült, amikor már anyaként olvashatta ezeket a meséket gyerekeinek

– mondta.

„Teljes életműve – a saját személyes példámon keresztül is azt mondhatom, hogy – táplálék a következő nemzedéknek.

A mi feladatunk, hogy ezt a táplálékot továbbadjuk, éltessük gyermekeinkben és majd az unokáinkban és az utánuk következő generációkban

– fogalmazott Pálfi Kinga.

A Benedek Elek Székely Tündérország című, székely népmeséket és mondákat tartalmazó kötete által inspirált Székely Tündérország örökös követe nevet viselő kiállítást Magyar Kulturális Intézet sepsiszentgyörgyi fiókirodája szervezte, a tárlat június 15-ig tekinthető meg a székelyudvarhelyi művelődési házban.