Szeretetből épült házban várják idén az angyalt

A Szovátához tartozó Szakadátban él az öt testvér, akik idén nyáron veszítették el édesanyjukat, aki szívinfarktust kapott. Két éve pedig édesapjuk is meghalt tüdőfibrózisban.

A gyerekek közül Károly és Zoltán hivatalosan már elérték a felnőttkort, de speciális igényűek, ezért nem tudják egyedül ellátni három kiskorú testvérüket: a 17 éves Istvánt, a 15 éves Annamáriát és a mosolygó szemű 12 éves Csongort – ezt rokonuktól, Vasile Todorantól tudjuk meg, aki azóta gyámjuk lett. Bár még hátra van egy pecsét, de

a gyámsági okiratot már megkapta, és feleségével együtt – aki a gyerekek nagynénje – gondoskodik a testvérekről.

Nekik is van egy 22 éves lányuk, aki nagyon jóban van az unokatestvéreivel.

Az öt testvér közül négyen laknak az új házban, a legnagyobb testvérük, a 22 éves Károly nem lakik velük.

A gyerekek iskola után a gyámjuknál – akit Bátyjának szólítanak – ebédelnek, estére viszont hazamennek a saját otthonukba, amely a szomszédban épült fel.

Tragédia után példátlan összefogás

Júliusban hívtuk fel először Vasile Todorant, hogy hírét vigyük mi is annak a közösségi összefogásnak, amely elindult Szovátán az édesanya halála után. Akkor az volt a legfontosabb, hogy

épüljön fel a gyerekek háza, hiszen vett nekik egy 15 áras telket az övé mellett, mert tudta, ha ő nem karolja fel őket, nincs más, aki megtegye.

De ő maga is nagyon meglepődött, mert nagyon sokan mögé álltak az ügyben, és olyan lelkesen segítettek – és teszik azóta is – mintha a saját gyerekeikről lenne szó.

• Volt, aki pénzbeli adománnyal,
• volt, aki a teljes villanyhálózat beszerelésével járult hozzá,
• mások a tetőfedésben ajánlották fel segítségüket,
• ruhákat küldtek a gyerekeknek,
• de akadt, aki a házhoz szükséges ereszcsatornákat küldte el.

Helyi és székelyföldi vállalkozók, magánszemélyek, mindenki megmozdult, és egy emberként álltak az árvák mögé. Ők is érzik ezt a sok jóindulatot és szeretetet, amelyből felépült a házuk az elmúlt félévben – vallják be nekem.

A példátlan összefogás és önzetlen segítségnyújtás hamar meghozta az eredményt: szeptemberben már be is költözhettek a megépült házba. Igaz, van még mit csinálni körülötte:

fásszínt és egy kis melléképületet is szeretnének felhúzni a ház mellé, hogy legyen, ahol tárolniuk az élethez szükséges dolgokat.

A ház körüli nagy telket szeretnék tavasszal begyepesíteni, mert az enyhe tél sárral ajándékozza meg őket, de bizakodova állnak a jövő előtt. Vasile pénzt gyűjt a gyerekeknek, hogy a jövőben is legyen egy biztos alapjuk,

azt szeretné, ha a testvérek is megtanulnák a pénzt kezelni, ezért azt tervezi, hogy ad nekik mindig egy bizonyos összeget, hogy ők maguk osszák be.

Most még kérni sem mernek, sokszor úgy mennek el iskolába, hogy nem kérnek pénzt reggel tőle, még akkor sem, ha szükségük van rá – mondja a gyámjuk.

A legnagyobb ajándékot már megkapták

Miközben mi a Bátyjukkal beszélgetünk az előszobában, halk énekszó hallatszik ki a konyhából:

Annamária és Csongor közösen tanulják a papírfecnire nyomtatott karácsonyi dalt, amit az iskolából kaptak.

Kérésünkre nekünk külön is eléneklik, de előtte meggyújtom nekik a három adventi gyertyát, így meghittebb a hangulat. A legkisebb testvér, Csongor a család „szóvivője” megmutatja nekünk a szobákat, elmeséli, ki, hol alszik, hol van az íróasztaluk, mit szoktak itt csinálni.

Néha tévéznek vagy telefonoznak, de együtt is szoktak játszani, és sokat beszélgetnek. A házi munkát is beosztják,

Csongor büszkén meséli, hogy az ő „felségterülete” a kazánház szobája, azt minden nap rendbe rakja.

Jó testvérek – teszi hozzá a gyámjuk. Ez látszik is rajtuk, néha cinkosan egymásra mosolyognak, fél szavakból értik egymást.

Az élet megtanította nekik, hogy egymásra mindig számíthatnak.

Csongor erdész szeretne lenni, Annamária szakács, István pedig autószerelő, Zoltán már most is tehenekkel foglalkozik, és ezt nagyon szereti – mondja nekünk félénken mosolyogva. Még nem írtak levelet az angyalnak, és nincs is semmi különleges óhajuk karácsonyra. Valószínűleg azért, mert

a legnagyobb ajéndékot már megkapták: együtt vannak a saját otthonukban.

De azért indulás előtt Vasile halkan megsúgja nekem, az ötödikes Csongor legót és távirányítós autót szeretne kapni az angyaltól. Nagyon szép karácsonyuk lesz, itt a házban fogják tölteni a Szentestét, itt lesz a karácsonyfa is, és minden jóakarót szeretettel várnak – teszi hozzá a gyerekek Bátyja, mielőtt kikísérne bennünket a szakadáti estébe.