{L1}
Módosította az egészségügyi minisztérium, illetve az egészségbiztosítási pénztár a betegszabadságok jóváhagyására és elszámolására vonatkozó törvényt, az újdonságok már augusztustól alkalmazásra kerülnek. Az egyik újdonság a magas járványügyi kockázatú országokba történő utazásokkal kapcsolatos. Amint arról a Hargita Megyei Egészségbiztosítási Pénztárnál tájékoztattak, amennyiben egy ország vagy térség vörös besorolás alá tartozik – például a koronavírus vagy bármilyen más járványügyi, biológiai kockázat miatt – és a figyelmeztetések ellenére mégis elutazik oda magánútra egy román állampolgár, akkor csak öt nap fizetett betegszabadságot kaphat, amennyiben karanténba kerül a hazatéréskor. Egy kéthetes karantén esetén így a fennmaradó kilenc napra nem kap táppénzt.
A gyakori megbetegedések esetén az orvos által jóváhagyható betegszabadságokkal kapcsolatban is vannak változások. E hónaptól első szakaszban az eddigi tíz – illetve sürgősségi esetben öt – helyett
csak négy nap betegszabadságot hagyhat jóvá a háziorvos, amelyet szükség esetén meghosszabbíthat hét napra.
Ha a biztosított ez idő alatt nem gyógyul meg, szakorvoshoz küldi háziorvosa. A szakorvos első fázisban legfeljebb 15 napig terjedő betegszabadságot hagyhat jóvá, amit legfeljebb 30–31 napra hosszabbíthat meg, de az adott betegségre elszámolt betegszabadság nem haladhatja meg a 90 napot évente. Ha az első fázisban jóváhagyott betegszabadság egy munkaszüneti napon – például hétvégén vagy hivatalos ünnepnapon – ér véget, akkor szükség esetén az azt követő első munkanapon hosszabbítható meg. Ha a beteg állapota nem teszi lehetővé, hogy bemenjen a rendelőbe, az orvos otthoni konzultációt vagy távkonzultációt is végezhet.
Ha az első fázisban jóváhagyott betegszabadság végén a páciens nem keresi fel a rendelőt állapotának felmérése érdekében, vagy ha időközben felépült, a kezelőorvos nem hosszabbítja meg a betegszabadságot. A betegszabadság meghosszabbításához szükséges rendszeres állapotfelmérési kötelezettség egyes betegségekre nem vonatkozik, például a szív- és érrendszeri betegségekre, az AIDS-re, daganatos betegségekre, illetve tüdőtuberkulózisra, a sürgősséggel elvégzett sebészeti beavatkozásokra, valamint számos fertőző betegségre, főként olyanokra, amelyeknél a beteg elkülönítésére van szükség, továbbá
akkor sem állapotfelméréshez kötött a betegszabadság meghosszabbítása, ha a páciens kórházban fekvő beteg.
Hasonlóképpen járhat el a kezelőorvos veszélyeztetett terhesség, szülési szabadság esetén, valamint akkor is, ha a szülő beteg gyerekének ápolása miatt kényszerül betegszabadságra. Ezzel kapcsolatban a Hargita Megyei Egészségbiztosítási Pénztárnál arra is emlékeztettek, hogy augusztus elsejétől a súlyos betegségben szenvedő gyereküket ápoló szülők gyerekük 18 éves koráig jogosultak fizetett szabadságra, nem pedig 16 éves koráig, ahogyan eddig volt.
Akik egyénileg fizetik a kötelező egészségbiztosítást, a megadott értékhatárokon belül megválaszthatják, hogy mekkora összeg után kívánnak hozzájárulást fizetni. A legkisebb érték a minimálbér egy százaléka havonta, de ha a biztosított nagyobb összegű táppénzt szeretne kapni, ha esetleg ágynak esik, akkor a miniálbér többszörösét is megjelölheti az irányadó összegként. A felső értékhatár mindeddig a minimálbér tizenkétszerese volt, ám ez is megváltozott e hónaptól.
Már csak a minimálbér háromszorosát jelölhetik meg maximális értékként azok, akik egyénileg fizetik az egészségbiztosítási hozzájárulást, így tehát a minimálbér háromszorosának az egy százalékát fizetik majd be havi hozzájárulásként
– magyarázták el a megyei egészségbiztosítási pénztárnál. Egyetlen kategória képez kivételt a korlátozás alól: a szülési szabadságok esetében továbbra is a minimálbér tizenkétszerese a választható felső értékhatár.
A Hargita Megyei Egészségbiztosítási Pénztárnál arra is felhívták az egészségbiztosítást egyénileg fizetők figyelmét, hogy az említett törvénymódosítás miatt szeptember elseje előtt új szerződést kell kössenek a megyei egészségbiztosítási pénztárral.