Két évvel ezelőtt, 2018-ban kongatták meg először a vészharangokat a születések számának aggasztó csökkenésével kapcsolatosan: abban az évben 190 170 újszülött jött világra Romániában, ami az addigi legalacsonyabb értéknek számított több évtizedre visszamenőleg. A következő évben, 2019-ben aztán növekedés történt, de a javuló tendencia kevés ideig tartott. A Országos Statisztikai Intézet (INS) frissen közölt adatai szerint tavaly ismét drasztikusan lecsökkent a születések száma az országban.
A statisztika szerint mindössze 161 320 gyermek született tavaly Romániában, ez közel 42 ezerrel kevesebb a 2019-es 203 109 újszülötthöz képest. Az edupedu.ro oktatási szakportál által a téma kapcsán közzétett összefoglalóból kiderült, hogy a rendelkezésre álló adatok szerint, amelyek 1960-ig nyúlnak vissza, sohasem volt még példa ilyen alacsony értékre. Emlékeztetnek továbbá, hogy
a Nicolae Ceaușescu által 1966-ban bevezetett abortusz- és fogamzásgátlás-tiltó rendeletet elfogadását követő években látványosan megugrott a születések száma.
Az INS adatai szerint 1967-ben 527 764, 1968-ban pedig 526 091 gyermek jött világra az országban. A következő években valamelyest csökkent ez a szám, rendelet életbe lépésétől követően annak 1990-es megszüntetéséig azonban évente átlagosan 360 ezer gyermek született az országban. Még 1990-ben is 314 746 újszülött jött világra, ezt követően kezdett folyamatos csökkenést mutatni a születések száma. A problémát súlyosbítja, hogy – részben a koronavírus világjárvány hatására – az elhalálozások száma viszont megnövekedett tavaly az országban, tovább fokozva ezáltal a negatív természetes szaporulatot. Az INS szerint 296 711-en vesztették életüket tavaly Romániában, ez több mint 36 ezerrel haladja meg a 2019-ben elhunytak számát (260 353).
Összetett okok állnak a születések számának visszaesése mögött, ezek közé tartozik például a népesség elöregedése, a szülőképes nők számbeli csökkenése és az elvándorlás is – véli Veres Valér szociológus, a Babeş-Bolyai Tudományegyetem tanszékvezetője. A szakember szerint nehéz megmondani, hogy pontosan mi okozta a tavalyi jelentős csökkenést, és a koronavírus-világjárvány ebben közrejátszott szerepe is kérdéses. Mint kifejtette, az tény, hogy mivel a lezárások márciusban léptek életbe, és a terhesség ideális esetben kilenc hónapig tart, csak a decemberben született gyerekek számát befolyásolhatta a járványhelyzet, hiszen az újszülöttek többsége még a világjárvány kitörése előtt fogant.
Az is megtörténhet viszont, hogy a szorongás, a bizonytalanság és a gazdasági problémák hatására több tavaly megfogant gyermek végül nem jött világra, akár természetes, spontán vetélés, akár művi abortusz következtében.
A járvány hatása viszont inkább az idei évben éreztetheti majd a hatását úgy a tartós félelem, bizonytalanság, mint a gazdasági nehézségek hatására. Ez viszont nem egységesen fogja érinteni a népességet, két egymással ellentétes tendencia érvényesülhet a szociológus szerint. Egyrészt a tervezett gyermekvállalásokat sokan elhalaszthatják a járványhelyzet feloldásáig, ezáltal tovább csökkenhet a születések száma. Ezzel szemben azonban van egy másik réteg: akik korábban nagyon sokat dolgoztak, most viszont több szabadidejük van akár otthoni munkavállalás, akár kevesebb tennivaló miatt, dönthetnek úgy, hogy ez a megfelelő alkalom a gyerekvállalásra. Emellett az is tény, hogy a fogantatás nem minden pár számára megy egyszerűen, sokan időt, tervezést, figyelmet kell fordítsanak erre, így az ő szempontjukból is előnyös lehet ez a periódus. Továbbá,
sok nő a munkahelye elvesztése után jövőstratégiaként dönthet a gyermekvállalás mellett.
„Látható tehát, hogy többféle helyzetben van a népesség ebből a szempontból, és hogy a különböző tendenciák milyen arányban fognak megoszlani, illetve ennek mi lesz az eredménye a születésszám alakulásának szempontjából, előre nehéz lenne megmondani” – húzta alá Veres Valér.